KÖZÉPKORI EREDETŰ MALMOK ÉS MALOMHELYEK FOLYTONOSSÁGA... 137
változása, amely alapvetően a népességnövekedésből és az őrléstechnika változá¬
sából következett. A változásokat mintegy sűrítve tapasztalhatjuk meg az Enyődi
malom esetében, ahol a török alatti és utáni hasznosítási rendszer és a 19. századi
átalakítások hatása is megfigyelhető. Az Enyődi malom végét — akárcsak a többi
vízimalom bezárását — a malomipar államosítása jelentette, melynek következtében
a vízimalmokat bezárták. A középkor óta élő telephelyi folytonosság és az egymásra
szervesen épülő vízkezelési, tájhasznosítási modellek kontinuitása megszakadt.
A nagy malomsürüségü területek és a kontinuus malomhelyek meghatározása
kitűnő útmutatással szolgálhat a helyi, természetbarát energianyerési módszerek
(törpe vízierőművek) jövőbeli elterjesztésekor.