Page 135 [135]
OCR
134 K. NÉMETH ANDRÁS — MÁTÉ GÁBOR , Minthogy bedig a fatens [tani] testverbättyaval Cséplő Mihállyal és Dombóvári lakós sógorával megvisgálván szederjesi puszta malomnak (Enyődi malom] állapotját által látták azt, hogy jó volna ő nékik ott malmot újonnan épiteni.”™5* Az üj malomepület az 1759-es térkép ábrázolása szerint fából készült és alulcsapott, kerékház nélküli malomkerék hajtotta. A malom az államosításig működött. Később - tulajdonosa után — Krakler-malomnak is nevezték. Az 1759-es térképen még malomtavas, az 1865-6s kataszteri térkép már árkos rendszerűként jelölik. A malomhoz futó víz a kercseligeti határban fekvő Bodó-malomtól, magasvezetésű csatornában jutott el az épületig, vagyis a vízkezelést tekintve a , modernizációs" folyamat itt is végbement. Toth Janos épitész az 1950-es évek végén még megörökítette az akkor már elhagyott, de álló, deszkafalú (talán zsilipelt, gerendavázas) épületet, amely feltehetőleg az árkos rendszerre való átállás idején (rg. sz.) készülhetett (Tóth 1964: 212). A malmot a kollektivizálás után széthordták, lerombolták. Terepbejárásunk során a malomárok, a kerék mögött kimélyült kis tavacska és a malomépület törmelékei voltak kivehetők. Egyetlen épebb részlete a gerendelynél lévő, kváderkövekből rakott lábazat, mely esősebb időben most is félig vízben áll. 6) TERÜLETI KONCENTRÁCIÓ VÁLTOZÁSA A 18—20. SZÁZADBAN A 18. szäzadtöl kezdve a nepesseg megsokszorozödott a täjon. A gabonanövenyeknek egyre nagyobb jelentősége lett, ezért a malmok száma is nőtt. Érdekes módon a Kapos mentén relatíve kevesebb a malom, mint a nagyobb esésű mecseki vizeken. Ez összefügg a Kapos szabályozásával, amelynek során a régi gátas malmokat elrontották és nagyobb kapacitású malomcsatornás malmokat helyeztek üzembe. A folyó kis esése miatt igen ritkán állhattak csak az új malmok. Ebben az időszakban egy másik változást is megfigyelhetünk. A kisebb mellékpatakokon létesített malmok megfogyatkoztak. Egyik legszembetűnőbb változás, hogy a Mecsekről északnak folyó kicsi, de gyors folyású, nagy esésű patakokon épített malmok beszüntették tevékenységüket. Az 1920-as években szűnt meg a magyaregregyi Kápolna-, a Krajcár-, a Tótfülöp-, a kárászi Peske-, a szászvári Pacsker-malom, amelyeket nem modernizáltak. Megszűnésük oka a csekélyebb vízhozam mellett az lehetett, hogy az 1860-as évektől kezdve fokozatosan átalakult a vidék tájszerkezete. A török időkben és a 18. században kialakított mecseki irtásföldek az erdő- és legelő elkülönözések után az uradalom tulajdonába mentek 15 Cséplő István vallomása (n. a.) MNL OL P 108. Rep 92. cs. 556. f. IX. n. 333. (1759)
