Oldal 134 [134]
OCR
KÖZÉPKORI EREDETŰ MALMOK ÉS MALOMHELYEK FOLYTONOSSÁGA... 133 hetően a faluba vezető út is futott) is hozzávetőleges pontossággal megállapítható. A malomhely régiségéről árulkodik az a körülmény is, hogy a 19. század végéig megtartotta a falura utaló nevét, vagyis Enyedi-, illetve Enyődi malomként emlegették, a vízikönyvbe is ekképp vették fel. A tanúk közül néhányan, igaz egy hamisnak bizonyult (a kercseligeti földesúr földszerzésének támogatását célzó) eredettörténetbe szőve a török előtti falu templomának , alapításával" hozták kapcsolatba. »[...] ott volt hdza Egyed nevii embernek, aki is azon a helen ahol mostanaban is malom vagyon malmot csinyált vala, arul nevezték egyed malmának és mint hogy ezen ember vagyonos ember volt az templomocskát is melynek falai látszanak ő építette, Sz. Egyed tisztességére azon okból azt is Egyedi templomnak hívták idővel osztán falunak elpusztulása után az Egyed nevét Enyédre forditottak, és az malmot Enyédi Malomnak, a Templomot Enyédi Templomnak is nevezték [...]”5* A visszaemlékez6k mindegyike régi malomhelynek nevezi az Enyödi malom helyét. »[...] azon puszta templomot és a régi ott lévő malmot a hol most is kercseligeti uraságnak malma vagyon" 55 Az Enyődi malom a török világban is rácok tulajdonában volt. Első ismert tulajdonosa Komadin Ignatia nyergesi rac volt. A felszabadité harcok utan mar Vuitza és testvére, Mitár Bradáskovics bírta. A testvérpár a Rákóczi-szabadságharc idején társaikkal együtt a Dráván túlra menekült. Mitre Bradáskovics és fia Martin viszszatért a tájra, azonban , félelmükben" sem a malom újjáépítését, sem a letelepedést nem kísérelték meg. , Volt szándékuk azon alkalmatossággal is midőn fel jöttek volt kurutz világ után, hogy megmaradjanak, de látván malmoknak is pusztulását, s azon kívül, hogy körül belül ottan ráczok nem laktának vissza mentek Litoban [Liptód, Baranyal]."" Az épiiletet 1711 utan a térségbe költöző magyarok építették újra. Nagy (avagy Pap) Ignácz és Lehőcz Ádám dombóvári, valamint Cseplö Mihal szabadi lakos lettek az árendás molnárok, akik az akkor földesúrtól Madarász Lászlótól ro évi adómentességet kaptak."57 "54 Bari Mihaly vallomasa (60 éves, Szabadi), MNL OL P 108. Rep 92. cs. 556. f. VIII. n. 324. (1747) 55 Cséplő Mihály (46 éves, Szabadi) vallomása, MNL P 108. Rep. 92. cs. 556. f. VIII. n. 324. (1747) 56 MNL OL P 108. Rep. 92. cs. 558. f. XI. n. 424. (1747) 157 Farkas Mihály vallomása (58 éves, Szil), MNL OL P 108. Rep 92. cs. 556. f. VIII. n. 324. (1747)
