Seite 133 [133]
OCR
132 K. NÉMETH ANDRÁS — MÁTÉ GÁBOR 1999: 255-256; Cs. Sebestyén 1908: 58; Vajkai 1983: 351; Pongräcz 1967: 57-61). A Kalán malom Enyőd és Szederjes falu határán feküdt, a határvonal a malom gátját vagy tavát (pontosan meg nem állapítható) átmetszette. Feltételezhető tehát, hogy ez a malom egy olyan korszakban létesült, amikor a korábbi birtokhatár szerepe megváltozott, bizonyos mértékig súlytalanná vált, vagyis vélhetően a török időkben. E két adat alapján talán nem alap nélkül gondolhatjuk, hogy a Kalán-malmot a török hódoltság idején felköltöző rácok létesítették, egy Balkánról származó, kevésbé termelékeny malomtípust honosítva meg a tájon. Nem zárható ki ugyanakkor az sem, hogy a malomhely közelében a középkorban malom állt volna, mivel terepbejárásunk során egy — valószínűleg a középkori Szederjessel azonosítható — települést ettől a helytől néhány száz méterre nyugatra azonosítottunk."53 Az alsó malomhely régiségéhez ellenben semmi kétség sem férhet, mivel az a terepbejárásunk során azonosított Enyőd középkori faluhelye alatt fekszik. Sajnos a tanúk által a malom fölött emlegetett enyődi templomot mindezidáig nem sikerült azonosítanunk. Ellenben a tómeder fekvése és a malomgát helyzete (melyen felte53 Kercseliget, Berek. A szerzők terepbejárása, 2013. május 24.
