Seite 130 [130]
OCR
KÖZÉPKORI EREDETŰ MALMOK ÉS MALOMHELYEK FOLYTONOSSÁGA... 129 a vízvisszatartás rendszerét tekintve hasonlóak voltak a Kaposra telepített, több kerékkel működő nagy malmokhoz. Tavas rendszerü malmok már a török előtt is jelen voltak a tájon."5 Közvetett adatok révén az is gyanítható, hogy e tavakban halgazdálkodás is folyt, mivel a tavas malmok több esetben is , barátok" birtoklásához köthetők.:" A tavas malmok előfordulásának egyik meghatározó korszaka a 17-18. szäzad lehetett, mindezt visszakövetkeztetéses alapon állíthatjuk, a 18. század végi térképeinkről szinte már teljesen eltűnik ez a malomtípus, holott a század közepén még számos adat szól róluk. Korábbi számarányukra vonatkozóan azonban még becslésre sem vállalkozhatunk. A tavas rendszerű malmok bizonyosan addig működtek, amíg kevesebb ember élt a tájon, és elegendő szántóföld és rét állt számukra rendelkezésre."7 A malomgát által felduzzasztott víztömeg nagy területen vizenyősítette el a völgytalpakat, az így kialakuló — korabeli szóhasználattal élve — berkeket és bozófokat halászatra, vadászatra, nádvágásra, gyűjtögetésre és az állatok rideg (főként téli) legeltetésére használták. A tavas malmok gyakran okoztak víztorlasztásos károkat, melyek főként a szénakészítést és a szénabetakarítást veszélyeztették." »[...] Fatensnek tudäsdra roaszliki földben a réteknek szélén malmot csinált Mocsolági uraság, melynek árkát mivel a vízállás almási határban károkat tett méltóságos herczegi báznak tisztjei elvágatták, úgy a malom idővel elpusztult [...]"9 A kaszálók iránti igény növekedése, továbbá a károkozás megszüntetésének igénye előmozdította egy másfajta elrendezés, az árkos vízejtetés általános elterjedését. 5 Halastavas malomra utalö adatunk van a Koppäny-völgyböl, Peremartonböl (Somogyacsa határában). 1524-ben a veszprémi püspök kúriájához tartozó háromkerekű malmot említi az urbárium, amelyet a halastóból kifolyó víz működtetett (una piscina bona et satis magna, gue volvit molendinum trium rotarum). Kredics — Solymosi 1993: 67. 46 A Györgyi kolostor alatt fekvő halastóra egy 1756-os vizitában tesznek említést (Tóth 2002: 136.). Feltehetően az ábrahámi kolostor békatói és tüskei malomtavát is használták erre a célra. (Ferenczi 2003: 22—23.; Szabó 20Ioa: 63—65.; Szabó 2010b: 190-191.) 47 Hasonló jelenség történt a Filep Antal (2009) által bemutatott bakonyalji és bükkalji területeken. 18 "Tó átszakadására (nem víztorlasztásos kár) már 1482-ből is van adatunk. Ebben az évben István dömösi prépost a pálosoknak adta a prépostság Fekezhew nevű pusztáját, részben kegyességből, részben kárpótlásul, mert az általa építtetett halastóból kiömlő víz (valószínűleg a gát átszakadásával) a szentpáli pálosok két döröcskei (ma Somogydöröcske) malmát és rétjét elpusztította (guia duo molendina [...] fratrum per inundacionem ex piscina per eum constructa sunt suffocata). DAP II. 435. F. Romhányi Beatrix szerint e két malom Szentpálon állt: F. Romhányi 2010: 148. 49 MNL OL P 108. Rep 92. cs. 555. f. VIII. n. 307. (1756)
