Oldal 129 [129]
OCR
128 K. NÉMETH ANDRÁS — MATE GÁBOR Az említett források alapján a malmok több szempont szerint is csoportosíthatók. A vízejtetés (felül- vagy alulcsapott), a malomtengely iránya (horizontális, vagy vertikális), az őrlőkövek száma (egy, kettő, három stb.), a kerekek száma (egy, kettő stb.) alapján. Emellett számos, a malom teljesítményére, illetve állapotára utaló jelzőt is használnak az összeírók, amelyek objektív összehasonlítás alapját sajnos nem képezhetik (ymalmocska", , derék malom", ,jó malom" ,forgó malom]. A forrásokban gyakran fordul elő a ,pofyogó ", , kotyogó" megnevezés, amely a hozzá kapcsolódó lekicsinylő jelzőkből kiindulva inkább a szerényebb őrlőképességű, kis kővel működő darálómalmok megnevezése lehetett. Érdekességként említjük meg, hogy a kifejezést a 20. században is használták a tájon, a kofyogó a völgységi magyar molnárok nyelvén a régi típusú, őrlőköves (nem hengerszékes), kizárólag vízzel működő malmok elnevezése volt."$ Az írásos források alapján nem, vagy ritkán, a térképes ábrázolásoknál annál gyakrabban vehetjük szemügyre a malmok vízkezelési rendjét, mely igen fontos tanulságokkal szolgál a táj történetére és a telephelyek átalakulására nézve. TAVAS MALOM A tavas malom esetében az erővizet a patakvölgy (vagy a folyó egyik ágának) elgátolása során feltorlódott víz biztosította, ennek , működési elvéről" egy alábbi, Töröcskéről (ma Kaposvár része) szóló forrásrészlet tájékoztat: , Ezen a" határon is vagyon egy kotyógó malom mullott év annno r7ro. maga számára épített egy Kósa János nevű paraszt ember, mikor esős üdő van, csak akkor forogh.”** A forrásrészlet tartalma szinte teljesen azonos azzal, amit Lambrecht munkájában az ún. ,pokolidő malomról" olvashatunk. A részletből kitűnik, hogy az időjárás szeszélyei jelentősen befolyásolták az őrlés idejét, ami arra az időszakra korlátozódott, amikor elegendő csapadékvíz gyűlt össze a tóban. A tóból vályún vezették a vizet a rendszerint alulcsapott malomkerékre. A malomtóból erővizet nyerő kisebb malmok “3 Fäbrics Gyuláné sz. Czigony Ibolya, Kárász. A kotyogó kifejezés Mezei Ottó (Kárász) szerint a kis kövű, kis garatú malmok elnevezése lehetett, ahol egy rázót szereltek a garat alá, ami a forgó malomkővel érintkezett és annak mozgási energiát továbbadta, megkönnyítve ezzel a gabona lefolyását. A rázó ugrálása, ütemes mozgása ,potyogó", ,kotyogó" hanggal járt. A szakirodalom szerint (Pongrácz 1967: 47—48) az ilyen malmoknál a malomkő és a garat között egy un. ,kisgarat” is volt, melyet a , rázófa" vibrációja mozgatott. 44 Nova Conscriptio Bonorum [...] Infra Lacum Balaton existentium facta per Ladislaum Egry [...] bona deputatum. Mense Sept. Anno 1712. MNL OL P 108. Rep. 35. cs. 247. f. D. n. 123.
