Oldal 125 [125]
OCR
124 K. NÉMETH ANDRÁS — MÁTÉ GÁBOR egy malomépület (TMEN: 359-360 — 77/374), amely igy valészinüleg csaknem 500 éve kontinuus helyen létezik (61. ábra). Hasonlóképpen, a középkori Háb falu (helye: Csikóstőttős-Pusztaszentegyház) malma Szentiház (-Szentegyház) malom néven szerepel a második katonai felmérésen, a középkori templom helyétől kb. 150 méterre. Hábon 1720-ban egy kis fölülcsapó malmot említenek (Merényi 1905: 327), Németh Béla 1900 körüli kézirata szerint ,a templom romjai belyén még ezelőtt 12 évvel malom állott, melyet shábi szentegyház malmánakc neveztek" (K. Németh 20I5a: 51). b) Az újkorból ismert malmok középkori faluhelyek közelében Elpusztult középkori falvak nevével jelzett malmok Bár forrásokból nem igazolható kontinuitásuk, mégis említésre méltó, hogy több, elpusztult középkori faluhely közelében az újkorban malom létezett, amelyeket éppen az egykori falu nevével illettek. Erre legjobb példánk az Enyődi (vagy Enyedi) malom (Kercseliget északkeleti határában): egy 1759-es térkép a templomrom mellett tünteti fel a malmot (Mola Enyédiensis).° A malom a MKF-en is szerepel Ennyedi malom néven. A középkori falu helyét közvetlenül a malom ma is megfigyelhető helye felett azonosítottuk.5" Az Enyődi malomhoz hasonlóan, a vizsgált területünkön kívül fekvő Bat (Tengöd-Bati-erdö), illetve Csät (Koppänyszäntö-Csäd) falvak felszíni nyomait (K. Németh 2015a: 168—169, 96) térképre vetítve, közvetlen közelükben a MKFen a falunevekből képzett nevű malmokat találunk (Bati malom; Csáti malom). A fentiek alapján valószínűsíthetjük azon 19. századi malmok egy részének középkori eredetét is, amelyek a legalább két, de olykor három-négy évszázada elpusztult falvak nevét őrzik, bár környékükön régészeti terepbejárás még nem történt. Ilyen a Sarádi malom Kaposszekcsőtől kissé délnyugatra egy 1836-os térképen," a MKF-en pedig a Ravaszliki malom Alsómocsoládtól délnyugatra, a Hódosi malom Gerényes és Vásárosdombó között, a Szarándoki malom Oroszlótól nyugatra, és az Alapsi malom Majos és Hant között."? A középkori falu nevét őrizte meg az ági határban található Almási malom is. A MKF kárászi térképlapján, az Izmeny-Györei-vizfolyäs völgyeben feltünik egy „Öreghimesd” nevezetü malomjelölés, melynek írásos említésére nem leltünk és a szäjhagyomänyban sem maradt 29 MNL OLS 16 No. 155. (1759) — Mappa haec designat plagae inter terrena Celsissimi... se A szerzők terepbejárása, 2013. május 24. 31 MNL OLS 16 No. 304. (1836) — Rajzolatja a folyó 1836-dik esztendőben meg ásatott... 32 Helytakarékosság végett Engel Päl adattäränak (Engel 2001) cellaködjait adjuk csak meg. Ravaszlik: 18014; Hödos: 18030; Szarändok: 18025; Halapcs: 18285.
