Oldal 124 [124]
OCR
KÖZÉPKORI EREDETŰ MALMOK ÉS MALOMHELYEK FOLYTONOSSÁGA... 123 a) Középkori templomok közelében fekvő újkori malmok Az ilyen faluhelyek között is még nyilvánvalóbb a malom középkori eredete, ha az ekkorra már elpusztult, vagy csak romjaiban létező templom közelében feküdt. Sajnos területünkről olyan középkori írásos forrással nem rendelkezünk, amely templomok közelében említ malmokat, de időbeli összetartozásukról még évszázadokkal később is árulkodik topográfiai helyzetük. Máré birtok már említett, a forrásokban 1353-tól szereplő malmai közül az egyik a magyaregregyi Kápolna malom helyén fekhetett; e malom telkén sikerült azonosítani Maré mezőváros középkori kolostorát (G. Sándor 1964: 127. 2. jegyzet). Szerdahelyen (más néven Fülöpszerdahelyen) (helye: Bonyhád-Jung-major) 1546-ban egy, 1552-ben, 1570-ben és 1579-ben pedig egyaránt két malmot írtak össze, 1570-ben a malmok romosak voltak (Dávid 2006: 61). Egy 1746-os térkép a falu középkori templomának romjait jelzi Bonyhádtól északra, a Völgységi-patak (a térképen: Bonyhádi Bozót Paludosum) mentén futó Pécs-fehérvári országút nyugati felén; a patak partján, az út keleti oldalán malmot tüntet fel." Helyén ma is áll 28 MNL TML XV 3. T. 20. (1746) — Mappa possessionis Bonyhád et Praedii Fülöpszerdahely.
