OCR
120 K. NÉMETH ANDRÁS — MATE GÁBOR A 16. századig említett malom helyét Kiss István a várostól délnyugatra, a vasúti hídtól keletre fekvő egykori sziget keleti szélénél kereste, ahol a 18. század elején is gát fogta fel a Sió és az északról érkező patak vizét. Helyén a folyószabályozásig malom működött (Kiss 1938: 323). Valószínűleg ezt jelöli egy 1748-as térkép a településtől nyugatra, de jelöl egy másikat is a központi sziget keleti felén is." A török kori (17. szäzadi) malom Kiss István szerint a várostól keletre, a négyes határ (Simontornya, Pálfa, Cece, Sáregres) közelében, az ún. Forgó-szigetnél állt, ahol még látta a duzzasztógát maradványait (Kiss 1938: 321). b) Középkori forrásból ismert malmok, talán kontinuus helyen az újkorig A fenti helyeken túl — ahol régészeti adatok (Ábrahám/ Tüskepuszta), a malomgáttal összefüggő átkelők helyzete (Berki, Döbrököz, Kurd), illetve az egy-egy településen említett nagyobb számú malom valamelyikének vélelmezhető fennmaradása alapján a malmok továbbélése igazolható vagy erősen valószínűsíthető — említésre méltó néhány olyan település, ahol a középkorban malom állt, és az újkorban is említenek ilyeneket, de terepi adatok hiányában topográfiai azonosságuk megkérdőjelezhető. Egregyen (ma Magyaregregy) 1411-ben egy egregyi jobbágy malmát földesura, Izményi Péter lefoglalta, midőn a jobbágy kötelezettségeit teljesítve Bátmonostori László Battyán birtokára költözött (Zichy VI.: 105-106). Az EKF a falu déli végén malmot jelöl."? Az újkori Egregy területén a 19. század végén hat malom üzemelt. Jánosiban (ma Komló-Mecsekjánosi) 1256-ban régi malomhelyet (Zichy I.: 10), 1329-ban pedig két malmot említenek és egy harmadik malomhoz tartozó malomärkot, 1359-ben malomhelyeket (Köfalvi 2006. 98., 269. sz.). Az EKF Jänosi déli szélétől délnyugatra, a Kaszárnya-patak és az északnyugat felől belefolyó patak találkozásánál jelöl malmot." A Pesty-féle dűlőnévgyűjtés szerint Jánosi helység a török kor előtt , délnek feküdt, mellynek nyomai maiglan is tapasztalható és látható a plebänia földön (Mühlberg dictum)” (Pesty 1864-1865 [2019]: 160). Koppänyban (ma Törökkoppäny) egy 1092-re hamisitott 14. szäzad vegi oklevel említ malmot (DHA I. 284). 1556-ban egy egykerekű és egy kétkerekű malmot írtak össze (Vass 1972: 65, 71). Egy 1687-es összeírásban is szerepel a , Kobpányi Vizén Való Malom" (Hegedüs 1979: 51). 1690-ben egy tanúvallatás során egy tanú így nyilatkozott: ,ezen koppányi vizen a várhoz közel két kerekű malom volt." (Szakály 1975: 292). 1702-ben egyetlen egykerekű malmot említenek az Esterházyak kezén * MNL OLS 91, No. 16. * EKF Coll. XI. Sect. 30. 23 EKF Coll. X. Sect. 29.