Oldal 91 [91]
55. ábra. 4A Völgység elhelyezkedése a Kárpát-medence 1664-es
térképén (rajzolta: Máté Gábor, alaptérkép: Cartograpbiaj"
hogy a táj nem maradt lakatlan és műveletlen sem, de a táj szegény, tönkretett és
leromlott volt (Mendöl 1941 [1991]: 170—174), szerzőtársa szerint a településrend¬
szer sem egyszerre, és nem táji összefüggések szerint pusztult el (Eperjessy 1940
[991]: 129). Az ettől eltérő, vadságot és civilizálatlanságot feltételező állásfoglalás
napjainkig tartja magát, a négy kiadást megélt Magyarok krónikájában például ezt
olvashatjuk: , 4 romlástól leginkább sújtott középső területeken a bozótos, lápos környe¬
zethez szokott, ideiglenesen összetákolt házakban szakadozott öltözetű, emberi mivol¬
tukban elhanyagolt, a közösségi erkölcsben visszaesett társadalom élt?" (Glatz 2006: 276).
A történészek egyetértenek abban, hogy a legnagyobb pusztulást a 16—17. század
fordulója (15 éves háború) mellett a 17—18. század fordulójának háborúi okozták. Ez
a rendkívül pusztító korszak önmagában is három háborús eseménysorra osztható
fel, Bécs ostromára (1683), Buda és Dunántúl felszabadítására (1686) valamint a
Räköczi-szabadsägharcra (1703-1711).
A tanulmány az események hatására előállt település- és täjpusztuläs hatä¬
sait, valamint az újratelepülés utáni tájváltozást vizsgálja. Színhelye egy kisebb
dél-dunántúli földrajzi egység, az ún. Völgység (55. ábra), ahol a késő középkori
58 Az áttekintő rajz a Cartographia Kiadó térképe alapján készült:
(https://tudasbazis.sulinet.hu/HU/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/magyar-tortenel¬
mi-terkeptar/torokellenes-harcok-a-17-szazad-masodik-feleben/torokellenes-harcok-a-17-sza¬
zad-masodik-feleben-kronologia-2)