Oldal 89 [89]
OCR
MÁTÉ GÁBOR A DEL-DUNANTULI PUSZTA (1683-1735) TAJREKONSTRUKCIOJA (18. SZAZADI HATARPEREK TANULSAGAI) A PUSZTA A puszta eredetileg elpusztult földet jelentett, elhagyott települések határát és belterületét. A pusztasággá, pusztává vált földek a török kori (1526—1686) háborúk hatására szaporodtak el Magyarországon." A falvak elpusztulását eredményező folyamatot a magyar tudomány pusztásodásnak nevezi, melyet két korszakra oszt. A településpusztulás első szakasza a 14—15. századra tehető, amit korai vagy első pusztásodás néven tárgyal. A pusztásodás hátterében Európa más térségeit is jellemző tényezők, főként járványok, negatív éghajlati változások és ezek következtében kitört éhínségek álltak, melyek a falusi népesség megfogyatkozását és városokba vándorlását idézték elő." A jelenség elsősorban a Magyar Alföldön mutatható ki, legalábbis az eddigi kutatások szerint a tanulmány tárgyát képező Dél-Dunántúlon nem okozott számottevő változást." A pusztásodás második korszaka a török hódításhoz kapcsolódik. A mohäcsi csatavesztest (1526), Buda (1541) és a Dél-Dunántúl (1543-45) elfoglalását követően a mai Magyarország több mint fele birodalmak közti ütközőterületté, peremvidékké, másként fogalmazva olyan állandósult frontierré vált, ahol falvak ezrei sorvadtak el és pusztásodtak." Ilyen módon a puszta nem egy építkező, a gazdaság és a műveltség emelkedését hozó korszakban gyökeredzik, hanem egy kifejezetten dekadens, a korábban ott élt emberek és struktúrák pusztulását hozó időszak hagyatékának tekinthető. Még akkor is így van ez, ha egyfajta dialektika is érvényesült és a pusztulás korában, időről időre újranépesedés is bekövetkezett. A 19. századi romantikus festményeken megcsodálható magyar puszta áttételesen jelent tájképet, növényzetet, és a táj képét fenntartó gazdasági tevékenységeket, főként rideg állattartást és pásztorkultúrát. Ezek mondhatni a rárakódott, életmóddal összefüggő táji jellemzők. > A tanulmány első, angol nyelvű megjelenése után a témában publikált tanulmány: Máté 2019a. 6 Nemzetk6zi és hazai peldäk: Duby 1973: 49-73; Neumann 2003; Simms 1976; Szabó 1971: 183—188. A dunántúli településhálózat megritkulására: Müller 1975; 1976. Lásd még: Neumann 2003. @ Hofer 1965; 1985 [2009]: 57-63; Hollander 1960-61; Szakäly 1997: 151-163. 61
