Seite 85 [85]
84 MÁTÉ GÁBOR
ma ismeretlen. A patakvölgy elvizenyősödése és a 19. században kiépített vasút
földmunkái tüntethették el nyomukat. A határjárásban több régi és új utat is
említenek a kercseligeti példához hasonlóan, ezek azonban a határpontok fekvési
bizonytalansága — főként fák és határhalmok voltak — miatt nem határozhatók
meg pontosan. Joggal feltételezhetjük azonban, hogy a völgyben fekvő középkori
falvakból több borgos is vezetett a délre lévő falvakba. Az északnak dűlő oldalon
négy jól fejlett V alakú szurdokvölgy található, melyek alakjukat tekintve ma
egyáltalán nem emlékeztetnek a dűlőutakra (51—52. ábra).
A felszín morfológiája és a határjárás említései mégis valószínűsítik, sőt kétség¬
telenné teszik, hogy itt utak voltak a török előtt. A laza, könnyen pusztuló felszínen
ma csak újabb nyomvonalakat látni, egyik-másik azonban a nagy vízmosások partjára
is lefut (olykor azzal párhuzamosan haladva), jelezvén, hogy az átrendeződés ellenére
a régi útirányok közül több ma is aktív (a régi út már egy esetben sem használatos).
A terepi kutatás alapján valószínűnek tűnik, hogy a határjárásban említett, régi,
Kárász-Köblény közötti út a Hársmai-völgy lehetett. Ez a szinkron, útrekonstruk¬
ciós példa tehát nem a pontos datálás miatt érdekes, hanem azért, mert a felszíni
viszonyok és a 18. századi források
egy régi térstruktúra elemeit adják
ki. Az utak a pusztafalvak megha¬
tározásában, a térbeli kapcsolatok
feltérképezésében, és a datálható¬
ság révén a tipológiakészítésben is
segítséget nyújthatnak.
A diakrón vizsgálatok révén
vizsgálhatjuk az úthálózat szerke¬
zeti változásait és a térbeli aktivitás
átalakulását. Kárász község teljes
községi úthálózatának változása az
1950-es évektől kezdődően követ¬
hető pontosan, mivel ettől kezdve
állnak rendelkezésre a helyi utak
mindegyikét feltüntető topográfiai
térképek és légifotók, továbbá a vi¬
zuális forrásokon fel nem tüntetett
50. ábra. A régi kercseligeti út való¬
színűsített nyomvonala, 2013.
Július (K. Németh András felvétele)