A HELYI UTHALOZAT NEPRAJZI Es TELEPULESTORTENETI KUTATASA (18-20. SZAZAD) 79
A legkarakteresebb és legjobban nyomon követhető formákat a domboldalakban
találjuk. A közlekedés hatására az utakból különböző profilú mélyutak alakulhattak
ki. Denecke a mélyutak vizsgálata során nyolc idealizált útprofilt különített el.5"
A döntően puha kőzetekkel fedett Mecsekháton két aktív és két fosszilis forma
a legelterjedtebb: keréknyom, trapéz formájú mélyút, vályús mélyút, vízmosássá
alakult mélyút.
A szekérutak bemélyülésének első fázisában csak nyomsáv látható, amely azonban
nem egy szekérnyomból, hanem párhuzamos és egymásba futó vágatok szövedékéből
áll. A Zorgosok mélyülése a teherrel történő közlekedés esetén a legintenzívebb.
Főként a lefelé, teherrel közlekedő szekerek vágták, porlasztották a horgosok aljät.
A magyar horgos sz6 is a talajfelszin fellazitäsära utal, és a horol kifejezésre ve¬
zethető vissza (Takács 1980: 240). Ereszkedéskor a szekér kerekét lánccal kötötték
be, vagy csúsztatót (45. ábra) tettek alá, a szekér így nem szaladt, hanem csúszott
a lejtőn. A nagyon meredek oldalakon több, akár mind a négy kerék bekötésére is
szükseg lehetett (Maté 2006: 120-121).
51 Denecke munkäjät idezi: David — Ilyés — Baros 2006: 205.
52 Hasonlé formakincs mutatkozott a kozépkori Muhi varos foutcajanak régészeti feltarasandl is
(Laszlovszky — Miklós — Romhänyi — Szende 2003: 370-371).