Page 74 [74]
A HELYI ÜTHÄLÖZAT NEPRAJZI ES TELEPÜLESTÖRTENETI KUTATÄSA (18-20. SZÁZAD) 73
Kogutowicz Károly is kiemelte (Kogutowicz 1936: 137). Ez az úttípus jellemző
más, aszimmetrikus dombvonulatokkal és patakvölgyekkel tagolt tájakra (Zselic,
Mecsek, Tolnai-Hegyhät) is.*
4. Az egyes országrészek, megyék közötti forgalmat lebonyolító országutak,
derékok. A derékok a legforgalmasabb utak voltak, többségük ma is a közúthálózat
gerincvonalát képezik (főutak, másodrendű utak). A derékok a tágasabb völgyek
peremén, a hegylábakon húzódnak. Hadászatilag is jelentős szerepük volt. A Pécs
— Magyarszék - Sásd út már a római időkben is fontos útnak számított (Mócsy —
Szilägyi - Lörincz 1990: 118-124).
Az imént bemutatott úttípusok futását a vidék domborzata határozta meg.
A kedvező fekvésű, jó földrajzi energiákkal rendelkező helyeken csomópontok
jöttek létre. Tipikus csomóponti helyeknek tekinthetők például a hegységi területen
a nyergek és a völgyszűkületek, tágasabb patak- és folyóvölgyekben pedig a gázlók
és völgyszűkületek, ahol több út találkozhatott. A csomópontok mellett fontosak
az útkereszteződések és útelágazások (négy, illetőleg három útirány találkozása) is.
A 38. ábrán egy, a Völgységi-patak fölött 50 méterrel magasodó nyereg útjait
láthatjuk.
A nyeregbe délről négy út tartott. Kárász legrégebbi és legnagyobb forgalmat
lebonyolitö ütjai, a Rächorgos (a) &s a Nagyhorgos (2), amelyek az évszázadok
során mélyúttá mélyültek. A Nagyhorgos mellé az 1930-as években építették meg
a vasútállomásra tartó, kövezett felületű ún. Új utat (e). A nyeregbe nyugatról egy
lóvontatásos, 1920-as években épített ipari kisvasút is becsatlakozott. Az Új út és
a Kisvasút a teherszállítás igényeihez igazodva szerpentinszerűen épült ki, míg
az előbbi két út a szekérforgalomra szabva a lehető legrövidebb felhajtást tette
lehetővé. A Ráchorgos aljában a község birtokosának (pécsi püspökség) csárdája
állt, amely a hármas elágazásnak köszönhetően nagy forgalomnak örvendett.
A Nagyhorgos alatt a falu pásztorháza volt, mellette mázsaházzal.
A forgalmat kiszolgáló építmények (fogadók, csárdák, kocsmák) leggyakrab¬
ban a csomópontok, elágazások környékére épültek (39. ábra). Emellett szakrá¬
lis épületeket és kisemlékeket is gyakran az útkereszteződések mellett találjuk.
Az összefüggés fordítva is igaz, ha valahol ilyen építmények emlékével találkozunk
48 Fodor Ferenc (1930: 141) 4 Szérénység tájrajza című munkájában egy fejezetet szentel az út¬
hálózat elemzésének, mely a tájkutatás terén egyedülálló. Taglalja a románság hegyi útjainak
önállóságát, ösvényeik fajtáit és futásirányát. Három alaptípust különít el: hát-, völgy- és ge¬
rincutat. A mecsekhati Adtutak természetesen nem hasonlíthatók a Kárpátok hegyi útjaihoz,
azonban a tagolt domborzatú táj életében nagyon fontos közlekedési szerepet töltöttek be.
A gerincutak mentén, a Hegyhát és a Mecsek kiemeltebb helyzetű tetőin szántóföldek voltak.