Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000011/0000

Horhosok, puszták, búvólikak. Tájtörténeti tanulmányok a 16-18. századi Dél-Dunántúlról.

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
K. Németh András, Máté Gábor
Field of science
Néprajz / Ethnography (12858)
Series
Studia Ethnologica Hungarica
Type of publication
tanulmánykötet
022_000011/0068
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 69 [69]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000011/0068

OCR

68 MÁTÉ GÁBOR sában igen markánsan megnyilvánul. A helyi utak abban is eltérnek az országos utaktól, hogy a helyben jellemző közlekedési eszközökhöz igazodó meredekséggel és szélességgel rendelkeznek. A vizsgált terület ma fennálló helyi útvonalainak nagy részét a gyalogos, lovas (alárendelten szamáron, öszvéren való teherhordás) és a fogatos (ökör, ló, tehén) közlekedés hozta létre. Egy-egy útirány és nyomsáv kialakulásakor (kitaposásakor) leginkább a fogatos közlekedés igényei számítottak. A legfontosabb igás- és vonójószág évszázadokon át az ökör volt, amit a 19-20. században váltott fel a ló, de a messzi útra igyekvők már korábban is inkább lóvontatta közlekedési eszközt használták (35. ábra). AZ ÚTHÁLÓZAT HIERARCHIÁJA A HELYI ELNEVEZÉSEK ALAPJÁN A helyi utak sokfélesége az utak elnevezésében, pontosabban a közszavakban és a földrajzi nevekben nyilvánul meg.? A hegyháti tájnyelvben a 18-20. szäzadban a legáltalánosabb közszó az út volt, de gyakran használták a kocsiút és a szekérút kifejezést is, ezek azonban csak a 19. század közepétől kezdve, az alternatív közlekedési eszközök (vonat és a gépjármű) megjelenésével terjedhettek el. A szilárd burkolatú utak megjelenéséig a legfontosabb útnak az országút, vagy tájszóval élve derék számitott, amely a városok közötti, regionális közlekedésben töltött be kulcsszerepet.8 A gyalogosan használt utakat gyalogútnak vagy ösvénynek nevezik, míg az állathajtó utaknak csapás a neve. A Mecsekháton az utak mélyebb részét, ahol a nyomsáv a talajba és az alapkézetbe vagédott horgosnak vagy horhosnak nevezik (Dél-Baranyában szurdok). Az egyes útszakaszok használtsága alapján megkülönböztették az 12 Lásd a tájszótárakban, és a helynévgyűjteményekben lévő névanyagot, pl. Pesti 2008; BMEN I., továbbá Kárász, Magyaregregy, Szászvár és Vékény falvakban végzett gyűjtéseim alapján. 83 A derék baranyai tájszó, eredetére vonatkozóan lásd: Máté 20r3a: 85.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1949 px
Image height
2776 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.1 MB
Permalink to jpg
022_000011/0068.jpg
Permalink to ocr
022_000011/0068.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu