Page 66 [66]
MÁTÉ GÁBOR
A HELYI UTHALOZAT NEPRAJZI ÉS TELEPÜLÉS¬
TORTENETI KUTATASA (18-20. SZAZAD)
Út szavunk uráli korból származó , ősi örökség" a magyar nyelvben (TESz III.: 1038).
A szó eredeti értelme az etimológusok szerint talán nyom lehetett, melynek értelme
nem azonos a mai út szó jelentésével, mégis talán jobban visszaadja az utak és úthá¬
lózatok tudományos kutatásában rejlő lehetőségeket. Az út a társadalom szélesebb
köre által használt, huzamosabb ideig használatban lévő nyomvonal, amely a létező
fizikai struktúrák része, ugyanakkor mozgásjelenségek, gazdasági és társadalmi
kapcsolatok térbeli viszonylatainak markáns, maradandó információhordozója, a
tudományok e kettős minőségében kutatják.
A hazai néprajztudományban a keveset vizsgált tárgyterületek közé tartozik.
Az eddigi kutatások főként a speciális szerepkört betöltő utak és útirányok vizsgá¬
latára fektették a hangsúlyt. Balogh István például a debreceni szekeresek távolsági
útvonalairól, Takács Lajos a Kis-Balaton és környékének parti útjairól, országútjáról
és sertéshajtó útjairól értekezett (Balogh 1966; Takács 1978). Kisebb léptékű, az
útirányok keletkezésére és az udvar mozgásjelenségeire vonatkozó, módszertanilag is
igen figyelemreméltó megfigyeléseket közölt Szolnoky Lajos és Gráfik Imre (Szol¬
noky 1956; Gráfik 1974). Az eddigi útkutatásokat összegezve — Viga Gyula találó
könyvceímével élve — , uzak és találkozások" vizsgálatáról beszélhetünk, ami felöleli a
közlekedés különböző formáinak kutatását (szekerezés, tutajozás), az állathajtó utak
kialakulását és használatát, a teherhordás módozatainak és eszközeinek, az árucserék
(vásárok, vándorkereskedők) vizsgálatát, továbbá az egyes termelési tájak, eltérő
ökológiai adottságú vidékek között megnyilvánuló kétoldalú gazdasági kapcsola¬
toknak a leírását. Más szóval a néprajz azokat a nagyobb léptékű összefüggéseket
vizsgálja, amelyek a parasztság térbeli mozgását éltették, továbbá azokat a lokális
mintázatokat, amelyek az , úton levés" velejárói és külső megnyilvánulási sajátságai
(útvonalak, szekérformák, teherhordó eszközök stb.) voltak. A településnéprajzi
kutatás az utakra vonatkozó ismereteit főként a földrajz településmorfológiai vizsgá¬
lataiból és egyes településtörténeti, úttörténeti munkákból merítette. A helyi, azaz
a nem speciális gazdasági szerepkört betöltő utak vizsgálata a néprajztudományban
kisebb hangsúlyt kapott. Ugyanakkor a motorizáció előretörésével, az úthasználati
igények megváltozásával és a határbeli aktivitás súlypontjainak átrendeződésével