Oldal 64 [64]
"TOLNA MEGYE KÖZÉPKORI ÚTJAINAK RÉGÉSZETI KUTATÁSA 63
4 méter mélyről, fekete iszapos rétegből szennyvízakna ásása során két kihegyezett,
bárdolt tölgyfacölöp került elő (33. ábra).
A cölöpök pontosan a mai híd nyugati lába helyén (alatt) feküdtek, ami azt mu¬
tatja, hogy a történeti korokban ugyanott helyezkedett el a pincehelyi Kapos-átkelő,
mint napjainkban. Ugyanerre jutottam már korábban is, a 17. század elején épült
pincehelyi török palánkvár helyének meghatározása kapcsán is, amikor történeti
térképek segítségével ugyanerre a helyre sikerült meghatározni a Kapos (egyik)
átkelőjét Pincehely térségében, aminek elsőrendű szerepe lehetett a palánkvár
helyének kijelölésében (K. Nemeth 2013a: 68-71). A cölöpök előkerülése utólag,
tárgyi emlékek formájában is igazolta előfeltevésemet.
A nagyobb folyóktól és Tolna megye északnyugati részétől kissé eltávolodva, itt
említek meg egy legújabban felszínre került, a középkorra keltezhető gyaloghidat,
amelyet Dunaszentgyörgy belterülete mellett, közvetlenül a falunak helyet adó, a
Duna ártere felé beugró földnyelvtől délre, az azt körülfolyó egykori vízfolyás (a mai
Nasica-csatorna keleti folytatásának elődje) megszűnt medrében sikerült feltárni.
A nagy felületű feltárás lehetőséget adott rá, hogy a feltárás nyomvonalával
nagyjából párhuzamosan futó egykori vízmedret keresztező, két sor párhuza¬
mos cölöpből álló hidat csaknem teljes hosszában napvilágra hozzuk. A kb. 35
méter hosszan követhető szerkezet mindkét — egymástól kb. 2,5—3 méterre fekvő
— côlôpsora 10-15 cm átmérőjű, egymástól kb. 1—I,5 méterre levert cölöpökből
állt (34. ábra).
A meder mélyebb részén a cölöpeket is megtaláltuk, a meder szélén már csak
az elkorhadt fák lenyomatai jelentkeztek cölöplyukak formájában. A híd korát a
kiszáradt meder szélébe ásott régészeti objektumok kora alapján határozhatjuk
meg. Mivel itt török kori gödröket és vermeket tártunk fel, a híd erre az időszakra
már funkcióját veszthette, így legkorábban a 15—16. századra tehetjük létesítését.
A keltezést a közeljövőben tervezett dendrokronológiai vizsgálatnak kell elvetnie
vagy igazolnia. Középkorra keltezhető fahidak igen ritkán kerülnek elő hazánk¬
ban, jelenleg csak a szolnoki Tiszán alacsony vízállásnál megfigyelt, hódoltság kori,
széles hidat említhetjük ezek közül (Szilágyi 2014: 188—189).
Végezetül a hidak kapcsán megemlítem, hogy középkori hídcölöpökre a korai
régészeti irodalomból is van adatunk, ha ezek a jelenségek ma már nem is tanulmá¬
nyozhatók. Wosinsky Mór 1890 körül szétküldött régészeti kérdőíveire a szárazdi
elöljárók megjegyezték, hogy a Kapos bozótjában fekvő 16. századi gerenyási várhoz
3 A szerző megfigyelése, 2018. július 26.
39 Dunaszentgyorgy-Reformatus templom, a szerző feltárása, 2020. szeptember-október.
A feltárásban részt vett: Czövek Attila, K. Tóth Gábor, Vindus Melinda, Csiszér Antal (Wo¬
sinsky Mór Megyei Múzeum).