Page 43 [43]
42 K. NÉMETH ÁNDRÁS
Ennek oka lehet, hogy a szőlőhe¬
gyi mélyutaknak általában az alsó
szakasza mélyül be leginkább, az
arányaiban nagyobb forgalom és az
itt összpontosuló esővíz munkája mi¬
att, tehát pusztulásuk is ezen a ré¬
szen a legintenzívebb. A földrajzos
szakirodalomban nem ismeretlen a
jelenség: , Mivel túlnyomó többségük
lejtős térszínen alakult ki, gyorsan ha¬
rapódznak hátra a lejtők inflexiós sávja
felé. A lefolyó csapadékvizek különösen
nagy záporok idején patakokká növe¬
kednek, s erősen mélyítik és szélesítik a
szakadékokat, míg végül is apannóniai
Jfekübe bevágódva, s annak vízadó réte¬
geit megcsapolva eróziós szakadékvol¬
gyekké (löszszurdik, horhos) alakulnak.”
(Adam 1969: 148).
A görbei templomhely töveben hü¬
zódó horhos vonalvezetését tekintve
a Kapos partjáról indul, és kisebb
kanyarokkal délkelet felé haladva
egy ma is használt (még nem felsza¬
kadt aljú) szőlőhegyi mélyútba fut
bele a Hajagos-hegy mellett, ahon¬
nan ismeretlen nyomvonalon tovább
vezethetett Miszla, illetve Nagyszé¬
13. ábra (fent). Pincehely-Szentkúti-hegy:
a Görbő falu temploma melletti felsza¬
kadt vízmosás (egykori uit), 2011. no¬
vember (K. Németh Andras felvétele)
14. bra (lent). Pincehely-Szentkuti-hegy: a
vízmosás folytatásaként azonosítható mélyút
torkolati része, végénél a víz által kimoz¬
gatott agyagos kőzettömbök és szemét (a kép
az előző képen is szereplő fahídtól készült),
2020. szeptember (Máté Gábor felvétele)