Oldal 43 [43]
OCR
42 K. NÉMETH ÁNDRÁS Ennek oka lehet, hogy a szőlőhegyi mélyutaknak általában az alsó szakasza mélyül be leginkább, az arányaiban nagyobb forgalom és az itt összpontosuló esővíz munkája miatt, tehát pusztulásuk is ezen a részen a legintenzívebb. A földrajzos szakirodalomban nem ismeretlen a jelenség: , Mivel túlnyomó többségük lejtős térszínen alakult ki, gyorsan harapódznak hátra a lejtők inflexiós sávja felé. A lefolyó csapadékvizek különösen nagy záporok idején patakokká növekednek, s erősen mélyítik és szélesítik a szakadékokat, míg végül is apannóniai Jfekübe bevágódva, s annak vízadó rétegeit megcsapolva eróziós szakadékvolgyekké (löszszurdik, horhos) alakulnak.” (Adam 1969: 148). A görbei templomhely töveben hüzódó horhos vonalvezetését tekintve a Kapos partjáról indul, és kisebb kanyarokkal délkelet felé haladva egy ma is használt (még nem felszakadt aljú) szőlőhegyi mélyútba fut bele a Hajagos-hegy mellett, ahonnan ismeretlen nyomvonalon tovább vezethetett Miszla, illetve Nagyszé13. ábra (fent). Pincehely-Szentkúti-hegy: a Görbő falu temploma melletti felszakadt vízmosás (egykori uit), 2011. november (K. Németh Andras felvétele) 14. bra (lent). Pincehely-Szentkuti-hegy: a vízmosás folytatásaként azonosítható mélyút torkolati része, végénél a víz által kimozgatott agyagos kőzettömbök és szemét (a kép az előző képen is szereplő fahídtól készült), 2020. szeptember (Máté Gábor felvétele)
