Oldal 39 [39]
38 K. NÉMETH ÁNDRÁS
Egy Paksról induló út, illetve a Pálinál említett északnyugati elágazó Pálitól északra
kb. 5 km-re, a középkori Gyapa falu területén (Paks-Gyapa-Iemplom-domb) (K.
Németh 2015a: 132) egyesült, s a két út között feküdt Gyapa temploma. Gyapát nem
csak e két út érintette: a két említett, északnyugat-délkeleti irányú utat összekötötte
egy rájuk merőleges út is, ami a falun belül utcaként működhetett, s északkelet felé
vezetett ki a településről, a Vörös-malmi-árok völgye felé.
Egy másik, több km hosszan azonosítható középkori út vonalán futott még
néhány évtizede a megye északnyugati részének két, várral is rendelkező mező¬
varosat, Tamasit és Ozorát összekötő dűlőút, amely a nagyüzemi mezőgazdaság
és a modern úthálózat kialakulásáig, tehát még néhány évtizeddel ezelőtt is a
legrövidebb összeköttetést jelentette a két település között. Ozora területén Nagy
Tamasi tt a neve (TMFN 1981: 65 — 3/353).
A nagyjából délnyugat-északkelet irányú dűlőút egy templom nélküli és két
középkori egyházas hely közelében halad el: Kecsé (Ozora-Kôcsôge) és Dorog
(Ozora-Dorogi-dűlő) (K. Németh 2015a: 125) templomától néhány tíz méterre fut,
ahogy érinti az egykori Fir/ Für falu szélét is (Tamási-Pusztafél-dűlő) (K. Németh
2015b: 146-148) (tı. äbra).”
További, újkori térképek által jelölt kisebb utakat is figyelembe véve az út mel¬
lett fekvő Kecső falu esetében is igazolható, hogy a középkori faluhelyek gyakran
újkori utak metszéspontjában találhatók: egy 1787-es térképen a faluhely keleti
részén keresztezi utunkat a Kesziből Pincehelyre vezető út, amely a lelőhely északi
szélén válik el a Kónyiból Ozorára tartó úttól. Dorog falu helyével átellenben, a
patak túlsó oldalán az első katonai felmérésen is jelzett Dorogi-csárda mutatja az
út újkorban tovább élő használatát, és azt, hogy a csárdák olykor középkori falu¬
helyeken vagy közelükben létesültek. Dorog falu elpusztult templomának az úthoz
való közelségét újkori írott forrás is megőrizte: egy 1740 körül készült uradalmi
határleírás szerint Dorog templomának alapja és régi temetője az (Ozoráról) Iregbe
L 7
és Tamasiba vezeté út mellett állt (Papp 2000: 143).
Tanulmányom első változatában az út déli szakaszát még valamivel nyugatabbra helyeztem, de
az EKF alapján a most leírt, módosított nyomvonal tartható helyesnek. A korábban említett,
Szentmärton (Tamäsi-Szentmärtoni-dülö) (K. Németh 2015a: 167—168) egyházas hely mellett
elhaladó, még nemrég is Ozorai szederfas útnak nevezett üt (TMEN 1981: 103 — 14/253) is
középkori út volt, amely azonban Szentmártontól nem sokkal északra a nagyjából nyugat-keleti
irányú, Iregből Pincehelyre vezető útba futott bele, amely aztán keleten keresztezte a Tamásiból
Ozorára vezető, fent részletezett utat.
3 MNLS 16 No. 1074. — Planum Predii Ketsege...