Oldal 38 [38]
"TOLNA MEGYE KÖZÉPKORI ÚTJAINAK RÉGÉSZETI KUTATÁSA 37
vr
szára között feküdt — míg ma már nincs a közelében dűlőút, a falu területét egy
erdősáv osztja ketté. Kéty-O0-templom középkori temploma (K. Németh 2015a:
vr
92) a katonai felmérésén és ma is a Hidas-patak északi oldalán futó dűlőút és egy
vr
rá merőleges, Tabódról Kétyre menő dűlőút találkozásánál, tőle keletre fekszik: a
jelenleg is használt dűlőút tehát bizonyára itt is középkori eredetű. Ahelyett, hogy
hosszan folytatnám a példák felsorolását, bemutatok egy hosszabb útszakaszt,
amelynek mentén több középkori egyházas faluhely is található. Az 1780-as években
Paksról északnyugat felé indult egy út, amely keresztezte a Páli-patakot, annak déli
oldalán, a középkori egyházas Páli falu területén (Paks-Páli-szőlők) (K. Németh
2015a: 135) pedig kettéágazott: egyik ága a patak mentén ment tovább észak felé,
másik ága pedig tovább haladt északnyugati irányba. Utóbbi ág kb. 2 km után
— a középkori Bir (?) falu területén (Paks-M6-M56 18. lelőhely) (K. Németh 2015a:
136—137) — ismét kétfelé ágazott, nyugat és északnyugat felé. A nyugati ágból
észak felé kiágazó két újabb ág kb. 5 km után, a középkori Akalacs falu területén
(Paks-Cseresznyés-puszta, Akalacs) (K. Németh 2015a: 130-131) — mintegy kôz¬
Gusta 7
at }
A Elze
whe N x
ro. äbra. Közepkori egyhazas helyek lelöhelyei az EKF-en abrazolt utak
mentén Paks mai határában. A szaggatott vonal a katonai felmérésen rögzített,
de feltehetően már a középkorban is járt útvonalat követi (szerkesztette:
K. Németh András, rajzolta: Máté Gábor, alaptérkép: EKF Coll. XIII. Sect. 28.)