Page 34 [34]
K. NÉMETH ÁNDRÁS
TOLNA MEGYE KÖZÉPKORI ÚTJAINAK
RÉGÉSZETI KUTATÁSA
Jelen tanulmány egy 2013-ban tartott előadás konferenciakötetben megjelent,
szerkesztett változatára épül, de nem azonos azzal. A címbe illesztett jelzővel
igyekeztem jelezni a tartalmi változást, jelesül azt, hogy a megjelent cikkben
szereplő kutatástörténeti és írott forrásokat elemző részt jelentősen csökkentet¬
tem, miközben igyekeztem bővíteni a régészeti, terepi adatokra épülő tartalmi
egységet, és kiegészítettem a tanulmányt egy hidak, átkelők régészeti nyomaira
vonatkozó fejezettel.
A tanulmányból most elhagyott részek jelentősen kibővítve megtalálhatók
a Tolna megye középkori településeinek adattárát tartalmazó kéziratomban, ezek:
az utakra vonatkozó történeti kutatások áttekintése, a megye egyes nemzetközi
jelentőségű távolsági, több megyén átívelő provinciális, falvakat összekötő re¬
gionális, végül faluhatárokon belüli helyi útjaira, valamint a név szerint ismert
utakra, és a falvakon belüli utcákra vonatkozó részletes okleveles adatok, továbbá
az úthálózattal szorosan összefüggő vámok, révek, átkelők, kikötők és hidak
felsorolása (K. Németh 2015c: 476—477, 479—488).
Tanulmányom célja, hogy a röviden bemutatott szakirodalmi feldolgozások
módszertani alapjain állva felhívjam a figyelmet néhány, Tolna megyei terepmun¬
káim — főleg terepbejárások — során a látókörömbe került, a középkorra és részben
a török korra keltezhető útra (9. ábra).
Ezek egy része a középkori lelőhelyek közelsége, morfológiai jegyek, újkori
térképek, írásos források vagy helynevek alapján vezethető vissza a régészeti
korokba. Egy konkrét faluhely kapcsán bemutatom egy középkori falu néhány
faluhatáron belüli útjának ma is megfigyelhető nyomait, majd egy régészeti
felügyelet során előkerült, török kori gerendautat, végül néhány hasonló korú
híd helyét és régészeti maradványait. Megjegyzem, hogy példáim túlnyomó
része olyan regionális, illetve helyi út, amelyekre a történeti és a régészeti
kutatás is kevesebb figyelmet fordított. Fontos továbbá megemlíteni, hogy az
utak e funkcionális csoportosítása jól összhangba hozható a történeti néprajzi
kutatás által az újkori források alapján meghatározott úttípusokkal: a falvakat