Seite 25 [25]
24 K. NÉMETH ANDRÁS — MÁTÉ GÁBOR
helyének felel meg." Terepbejárásaink során sem a valószínűsített Szederjes,
sem Enyőd településszerkezetére, telkeire, házaira utaló, a falvak belső szer¬
kezetét sejtető felszíni nyomokat nem találtunk, csak a falvak elhelyezkedését
sikerült lokalizálni.
ENYŐD HELYRAJZA A HATÁRPEREK ÉS EGY
KÉZIRATOS HATÁRTÉRKÉP ALAPJÁN
A török alól felszabadult dunántúli területeken alig találunk olyan puszta települést,
amelynek határvonalát vagy a puszta hovatartozását ne kérdőjelezték volna meg
az egymással szomszédos birtokosok. Enyődért a herceg Esterházy-uradalom és
a Kercseligetet, Szederjest, Nádfőt, Csomát birtokló Sankó, a Madarász, majd a
18. század közepétől a Niczky család folytatott küzdelmet, mely során terjedelmes
iratanyag (határjárás, tanúvallatás, térkép) keletkezett.
Enyőd határa a 18. századi határperek alapján pontosan rekonstruálható, hiszen
mind a szederjesi, mind pedig a nyergesi pusztával határos vitás területeket többször
bejárták, a határmegállapítások során feljegyezték és térképen is megjelenítették.
A határ felderítésében különösen fontosak az Esterházy-levéltárban található 1745¬
ös, 1747-es, 1757-es, 1759-es keltezésű, tanúvallatásokkal egybekötött határvizs¬
gálatok" és a vitás határszakasz(ok)at ábrázoló 1759-es térkép," amelyek alapján
a — szinte bizonyosan — középkori határvonal rekonstruálható, továbbá helyhez
köthető a falu egykori két fontos épülete, a malom és a templom (5. ábra)"
Enyődöt a középkorban északról a Kapos — azon túl Attala —, keletről Dáró
vára és Nyerges, délről-délnyugatról Szederjes, északnyugatról pedig Csoma ha¬
tárolta, amelynek határa a Kapos déli felére is átnyúlt. Érdekesség, hogy Enyőd
keleti határvonala a mai Somogy és Tolna megye határán fut. Határa észak-déli
irányban egy helyen sem volt hosszabb 2,5 kilométernél, szélessége átlagosan I,5
kilométer volt, kiterjedése tehát igen kicsi, mintegy 3,5 km? nagyságú lehetett.
A település kerülete nagyjából 7,96 kilométer hosszú volt, melyet határjárásunk során
magunk is bejártunk. Kimértük a puszta területét is, mely nagyjából 330 hektár
5 A Szederjes dülönev ma a Kercseligeti-patak keleti felen, az Enyödi malom vonalától északabbra
talälhatö (SMFN: 514 - 165/35), ami a középkori helynevek újkori elmozduläsäval magyarázható.
Az iratok jelzetei az Enyőd helyrajzáról szóló résznél szerepelnek.
7 MNLS 16 No. o155. Az 1759-es hatartérképen kivil egy széléhegyi objektum az alábbi térké¬
peken is feltűnik: MNL S 11 No. 830:110 (1771); MNL S 11 No. 830: 112 (1771).
A templomra összefoglalöan: K. Nemeth 2015a: 91-92; a malomra: K. Németh — Maté 2014:
59-61.