Page 22 [22]
OCR
AÁ PUSZTAFALVAK TÁJTÖRTÉNETI KUTATÁSA A KAPOS MENTI ENYŐD PÉLDÁJÁN 2I RÉGÉSZETI ADATOK, TOPOGRÁFIA A faluról fennmaradt oklevelek kizárólag birtoktörténettel kapcsolatosak, amelyekből a falu életéről, társadalmáról, gazdálkodásáról és környezethasználatáról a jogügyletekre korlátozódó formalizált tartalom miatt nem szerezhettünk ismereteket. Nagy szerep hárult tehát a régészeti terepbejárásokra, melyektől a falu elhelyezkedésének és objektumainak, illetőleg a határ mai természeti képének megismerését remélhettük. A faluhely környékén három alkalommal végeztünk terepbejárást. Elöször csupän a malomhelyet fedeztük fel, majd megtalältuk a falu felszini nyomait is, végül 18. századi határvizsgálatok alapján végigjártuk a falu határát, azonosítva több jellegzetes, középkori eredetűnek tartható tereppontot is." Enyőd falu helyét a Kercseligeti-patakba délkeletről torkolló Bagó-patak vagy Bagó-hegyi-árok által közrezárt, délnyugat felé lankásan benyúló földnyelv nyugati szélén fellelt, kevés középkori kerámia jelezte (2—4. ábra). 4 2012. jûlius 31.; 2013. mâjus 24.; 2014. januär 31.
