Oldal 20 [20]
OCR
AÁ PUSZTAFALVAK TÁJTÖRTÉNETI KUTATÁSA A KAPOS MENTI ENYŐD PÉLDÁJÁN 19 A dárói vár egy 10—15 faluból álló kisebb uradalom központja volt, eltérő időpontokban a Tolna megyei A/(só)falu, Almás, (Felsé-) Attala, Biréd, Enyed, Ibolczka, (Egyházas-, Kápolnás-, Közép-, Vásáros-) Száka, Szederjes, Tekeres, Uga, a Somogy megyei Jutej, (Alsó-) Miklósi, Nágocs birtok, valamint egy ábrahámi és ecsenyi birtokrész alkotta a birtoktestet. A birtokok többsége a vár közvetlen közelében feküdt (Csánki 1897: 403). Enyed a váruradalomnak a várhoz legközelebb, légvonalban mintegy 1200 méterre fekvő falva volt, mindössze két völgy választotta el tőle. A vár tartozékainak listáján 1449 és 1531 között szerepel, az alábbi ügyekben: 1449ben Zicsi Benedek az anyja jogán illető részét kérte Dárói Imrétől," 1467-ben Zicsi Benedek és Majos Mihály kibékültek a vár és tartozékai ügyében (Zichy X.: 280. sz.), 1495-ben Dárói Majos Mihály fia Miklós megtagadta belőle a Dárói Majos Imre lányát, Katalint illető rész kiadását, 1524-ben Werbőczi István és Dárói Majos Mihály lányai közti osztozkodás során Werbőczi a Majos-lányoknak adta leánynegyedük fejében," 1525-ben Dombói Farkas, Ártándi Pál, valamint Dárói Majos Mihály özvegye és lányai tiltakoztak az ellen, hogy Werbőczit beiktassák 8 Lásd: Zichy IX.: 212. sz.; C. Tóth 2004: 971. sz. 9 MNL OL DL 72926. 5 MNL OL DL 72207.
