Page 19 [19]
OCR
18 K. NÉMETH ANDRÁS — MATE GÁBOR a településtörténeti feltárások számára, különösen azon pusztafalvak esetében, ahol az átlagos forrásadottságok miatt távlatos tudományos célok nem tűzhetők ki, de a közelség, és a kutató személyes jártassága folytán a vizsgálat könnyen lefolytatható. ENYŐD ÉS KÖRNYÉKE A KÖZÉPKORBAN ÉS A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBAN A középkori Enyedre legkorábbi okleveles adatunk csak a 15. század közepéről való, de neve alapján bizonyos, hogy már a kora Árpád-korban is létezett; Neve az alábbi alakokban fordul elő: Enyed (1449, 1531), Enyeed (1542), Enyewd (1467, 1495), Enyewid (1524, 1525). Kétségtelen, hogy a falu neve puszta személynévből, az egyházi latin Egidius (magyarul Egyed) névből keletkezett magyar névadással, így etimológiája végső soron az erdélyi Nagyenyeddel is rokon.* A 15. század második felében már feltűnő Enyő(Dd névalak vagy az eredeti személynévi alak elhomályosodásával alakult ki, vagy úgy, hogy a helyi ő-ző nyelvjárásnak megfelelően ejtésváltozáson ment át. Kétségtelen, hogy a két változat már a középkorban is megvolt, sőt a 16. század első felében az Enyőd az Enyednél többször szerepel. A 18. században még a mainál több helynév utalt az egykori falura, emléke azonban az idők során megfakult. A 19—20. századra már csupán az idők viharával dacoló Enyődi malom neve emlékeztetett a településre." 2 A település első említésétől kezdve a késő középkor utolsó száz évében végig Dáró várához tartozott, amelynek romjai Jágónak határában, egy a Kapos felé előrenyúló domb északi felén találhatók (Miklós 2007: 234—238).7 3 — Eddigi feldolgozásait lásd: Csánki 1897: 424; Reuter 1974: 138. : . Lásd a Nagyenyed című szócikket, FNESz II.: 183. 5 — Az Egyed vezetéknév a tágabb térségben (Somogyjád) a 18. század első felében élő vezetéknév volt, mely alapján feltételezhető, hogy a környéken élő lakosság az Enyed és az Egyed névalakok között lényegi különbséget nem érzékelt. Erre utal a település egyik történeti mondája is, miszerint a falu temploma egy Egyed nevű gazdag emberről kapta a nevét: , oz volt háza Egyed nevű embernek, aki is azon a belen ahol mostanában is malom vagyon malmot csinyált vala, arul nevezték egyed malmának és mint hogy ezen ember vagyonos ember volt az templomocskát is melynek falai látszanak ő építette, Sz. Egyed tisztességére azon okból azt is Egyedi templomnak hívták idővel osztán falunak elpusztulása után az Egyed nevét Enyődre fordították, és az malmot Enyődi Malomnak, a Templomot Enyédi Templomnak is nevezték.” MNL OL P 108. Rep. 92. cs. 556. f. C. n. 322. (1745) A második katonai felmérés Enyedi, a Pesty Frigyes-féle (Pesty 2001: 165) helynévgyűjtés Enyődi, a Somogy megye földrajzi nevei című monográfiát (SMFN: 514 — 165/37) megalapozó gyűjtés Enyedi malom névalakban jegyezte fel. 7 A dárói várat valószínűleg az ábrahámi ciszterci apátságot alapító Mojs nádor rokona, Dárói Salamon (1273—1308) építtette, de először csak 1358-ban említik unokái, Péter és Miklós váraként, a középkori végéig a tőlük származó Dárói Majos családé volt (Engel 1996: I. 298).
