Oldal 12 [12]
ELőszó II
az előszónak a feladata. A jelen munkát ugyanis mégiscsak újdonsága miatt érdemes
mindenképpen bemutatnunk.
A mostani kötet régész és néprajzos szerzőjének munkásságát a tájtörténet
iránti érdeklődésük kapcsolja össze. Ez a tájszemlélet nagyon régóta megvan a
hazai néprajzi kutatásban, és egyúttal a modern régészet egyik legjelentősebb új
területe az az irány, amit tájrégészetnek nevezünk. Munkájuk tehát olyan történeti
és kulturális kérdésekhez kapcsolódik, amelyek régóta foglalkoztatják a magyar
kutatókat, legyenek azok régészek, történészek vagy néprajzosok. A két szerző
már korábban is közölt számos tanulmányt, szakcikket, amelyek a tájtörténet és
a tájhasználat különböző kérdéseivel foglalkoztak, de a jelen kötet ezeket messze
meghaladóan egészen új képet vázol fel, a különféle tudományos megközelítések
és a legkülönfélébb forráscsoportok felhasználásával. Az elmúlt időszakban már
Magyarországon is jelentős eredményeket mutatott fel a tájrégészet, amely a múltban
bekövetkezett emberi beavatkozásokat, a táj és az ember egymásra hatását vizsgálja
úgy, hogy a tájból , kiolvasható? részleteket elemezi, a különféle módszerekkel meg¬
figyelhető tájelemeket értelmezi. Ezt a megközelítési módot nagyon jól kiegészíti,
ellenpontozza a néprajzi kutatás, amely hol ugyanolyan forrásokat (pl. határjárások,
határperek, stb.) hasznosít, mint a középkor régész vagy történész kutatója, hol
pedig a mai adatközlők, visszaemlékezők tanúságtételét is segítségül hívja ahhoz,
hogy megtalálja és értelmezze a táj bizonyos elemeit.
A kötet egyik része a középkori utak, malomhelyek és elpusztult települések
világába vezet el bennünket kitűnően kiválasztott példák, esettanulmányok alap¬
ján. K. Németh András hatalmas kutatási anyag és forrásfeltáró munka nyomán
jutott el oda, hogy a terület templomairól vázoljon fel egy mindennél részletesebb
képet. Ez a korábban megjelent munka viszont arra is felhívta a figyelmét, hogy
a terepbejárások és az okleveles adatok segítségével a középkori hétköznapi élet
olyan elemeit fedezze fel, amelyek éppen a tájban hagytak, néha alig észrevehető
nyomokat. A települések határában húzódó patakok mederváltozásai, az egyes
helyszínekhez kapcsolódó furcsa mederformák adtak lehetőséget arra, hogy az
újkori térképeket, vagy a középkori okleveleket felhasználva nyomozza ki, hogy hol
állhattak malmok ezekben a századokban. A malmok viszont olyan építmények¬
nek tarthatóak, amelyek a korabeli hétköznapi élet központjai is voltak, és egyben
egy technológiai fejlődési folyamat bizonyitékai is. De egyúttal helykiválasztásuk
törvényszerűségeit is érdemes kutatni, hiszen ez indokolhatja, hogy évszázadokon
keresztül megőrződtek a malomhelyek. A helykiválasztás lehetett szintén fontos
más objektumoknál, amelyeket viszont ma is nehéz felfedezni. Nagyon jó terepis¬
meret, vagy éppen aprólékos felmérési munka kell azoknak az apró búvólyukaknak
a felkutatásához, amelyek a középkor egy-egy zavarosabb időszakában, vagy a török