Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000011/0000

Horhosok, puszták, búvólikak. Tájtörténeti tanulmányok a 16-18. századi Dél-Dunántúlról.

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
K. Németh András, Máté Gábor
Field of science
Néprajz / Ethnography (12858)
Series
Studia Ethnologica Hungarica
Type of publication
tanulmánykötet
022_000011/0007
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 8 [8]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000011/0007

OCR

FILEP ÁNTAL ELŐSZÓ Úttörő munkálatokról alapos híradást kaphat a tudományos kutató, ha K. Németh András régész és Máté Gábor etnográfus tanulmánykötetét elolvassa. Széles körű, több szaktudomány módszertani , fegyvertárát" hasznosítják szerzőink, hogy a régészeti emlékanyag, a néprajzi kutatók mintegy másfél — két évszázadon át folytatott recens kutatásainak eredményeit az utolsó öt-, hatszáz év levéltári forrásaival egybevetve értelmezzék. Eddig kevéssé kutatott régió múltjába világítanak be. Vizsgálataiknak tájrégészeti, táji termeléstörténeti része is különös figyelmet érdemel. Az idevágó eredményeik, adalékaik messze túlmutatnak a régészet, a történettudomány és a néprajz, az európai etnológia határain, mert az általuk feltárt tények tanulságul szolgálnak a mai mezőgazdaság, tájggazdálkodás számára is. Szerzőink munkássága mind az agrártudományok számára, mind a gazdaságtudomány, mind az ökológia számára releváns adalékokat kínál. Feledésbe merült, hogy a hazai középkori régészet megindítását a Magyar Néprajzi Társaság kecskeméti vándorgyűlésén szorgalmazták először. Ebben minden valószínűséggel Györffy Istvánnak volt meghatározó szerepe. Ő a Nagykunság területén nagyon korán, a késő középkorban elpusztult települések régészeti feltárására tett kísérletet. Szerény eredményeket ért el. A 19. századi népi kerámiára erősen hasonlító leleteket menthetett meg. Alapos terepbejárásokat végzett a Nagykunság pusztává lett településeit nyomozva. Móra Ferenc ezen a vándorgyűlésen szépirodalmi veretű előadást tartott a régészet és a néprajz egymásrautaltságáról. Jellemző mozzanat, hogy a néprajz klasszikus folyóiratai állandó pénzügyi zavarok között csökkent terjedelemben jelenhettek meg, mégis helyet szorítottak ukrajnai kora középkori tematikát érintő ásatási beszámolónak. A néprajzi kutatók kecskeméti tanácskozása és Papp Lászlónak a Kecskeméti Múzeum ifjú munkatársának úttörő, késő középkori faluásatásai nyilván szervesen összefüggenek. Elsőként sikerült késő középkori lakóházakat feltárnia. Arra is fel kell figyelnünk, hogy az egykori hazai régészet nem nagyon érdeklődött kutatásai iránt. Eredményeiről csak eléggé korlátozottan a Néprajzi Ertesitöben (1931) sz4molhatott be." Nem feledkezhetünk meg arról, hogy Papp László Kecskemét város Amikor később korábbi hivatali főnöke, Szabó Kálmán Papp László kutatási eredményeit, leleteit magyar és német nyelven vitatható módon kiadta nem a Nemzeti Múzeum régészeti bilingvis

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1949 px
Image height
2776 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.22 MB
Permalink to jpg
022_000011/0007.jpg
Permalink to ocr
022_000011/0007.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu