Oldal 8 [8]
OCR
FILEP ÁNTAL ELŐSZÓ Úttörő munkálatokról alapos híradást kaphat a tudományos kutató, ha K. Németh András régész és Máté Gábor etnográfus tanulmánykötetét elolvassa. Széles körű, több szaktudomány módszertani , fegyvertárát" hasznosítják szerzőink, hogy a régészeti emlékanyag, a néprajzi kutatók mintegy másfél — két évszázadon át folytatott recens kutatásainak eredményeit az utolsó öt-, hatszáz év levéltári forrásaival egybevetve értelmezzék. Eddig kevéssé kutatott régió múltjába világítanak be. Vizsgálataiknak tájrégészeti, táji termeléstörténeti része is különös figyelmet érdemel. Az idevágó eredményeik, adalékaik messze túlmutatnak a régészet, a történettudomány és a néprajz, az európai etnológia határain, mert az általuk feltárt tények tanulságul szolgálnak a mai mezőgazdaság, tájggazdálkodás számára is. Szerzőink munkássága mind az agrártudományok számára, mind a gazdaságtudomány, mind az ökológia számára releváns adalékokat kínál. Feledésbe merült, hogy a hazai középkori régészet megindítását a Magyar Néprajzi Társaság kecskeméti vándorgyűlésén szorgalmazták először. Ebben minden valószínűséggel Györffy Istvánnak volt meghatározó szerepe. Ő a Nagykunság területén nagyon korán, a késő középkorban elpusztult települések régészeti feltárására tett kísérletet. Szerény eredményeket ért el. A 19. századi népi kerámiára erősen hasonlító leleteket menthetett meg. Alapos terepbejárásokat végzett a Nagykunság pusztává lett településeit nyomozva. Móra Ferenc ezen a vándorgyűlésen szépirodalmi veretű előadást tartott a régészet és a néprajz egymásrautaltságáról. Jellemző mozzanat, hogy a néprajz klasszikus folyóiratai állandó pénzügyi zavarok között csökkent terjedelemben jelenhettek meg, mégis helyet szorítottak ukrajnai kora középkori tematikát érintő ásatási beszámolónak. A néprajzi kutatók kecskeméti tanácskozása és Papp Lászlónak a Kecskeméti Múzeum ifjú munkatársának úttörő, késő középkori faluásatásai nyilván szervesen összefüggenek. Elsőként sikerült késő középkori lakóházakat feltárnia. Arra is fel kell figyelnünk, hogy az egykori hazai régészet nem nagyon érdeklődött kutatásai iránt. Eredményeiről csak eléggé korlátozottan a Néprajzi Ertesitöben (1931) sz4molhatott be." Nem feledkezhetünk meg arról, hogy Papp László Kecskemét város Amikor később korábbi hivatali főnöke, Szabó Kálmán Papp László kutatási eredményeit, leleteit magyar és német nyelven vitatható módon kiadta nem a Nemzeti Múzeum régészeti bilingvis
