AZ APRO DESCARTES- ES AZ APROLEKOS CARDANO-FEJEZET
aminek volna történeti érdekessége, egy történetileg nem nagyon értelmezhető
utalást tesz Descartes-ra, akit másrészt, mint láttuk, felvillant ugyan kitüntetett
jelentőségű önéletírás-szerzőként, ám ezt az utalást nem bontja ki.
Egy másik hasonló szövegrész ismét az individualitás mivoltának kimunká¬
lását emeli ki:
Miként az asztrológiai rendszer a tudományoktól az individuumig halad előre, úgy
gondolta ki Cardano annak a tudománynak az eszméjét, amely az emberi individuáció
fokozatait egészen az egyedi létezőig magába foglalja; szándéka az volt, hogy az egész¬
ség és betegség és fizikai feltételezettség orvosi kategóriáit nemcsak az individuum
megismerésére, hanem az államokéra is alkalmazza, mint ahogy később Spinozánál
látjuk, viszont kifejezett ellentétben az utópikus konstrukciókkal."
Történetileg tekintve ez az előre utalás Spinozára és az utópiák szerzőire is
ingatag lábakon áll, és legalábbis felszínes, alaposabb elemzések nélkül aligha
lehetne vele bármit kezdeni. Ennek ismét az adott és elismert fejlődésvonalhoz
való csatlakozás a feladata csupán. Történeti elemzésként sokkal érdekesebb
volna például Páduai Marsilius Defensor pacis [A beke vedelmezöje] című mű¬
vének összehasonlító elemzése, és természetesen más, időben Cardanóhoz még
közelebb álló politikai gondolkodóké is kézenfekvőbb volna. Hasonlóan kérdéses
lehet Cardanót egyszerűen , életfilozófusnak" nevezni? — ami persze Dilthey
megfogalmazására megy vissza, melyet Petrarcával kapcsolatban idéz Misch:
„koränak eredeti életfilozéfusa” (der originale Lebensphilosophe seiner Zeit),™
illetve az „[ulgyan ki ne gondolna itt Spinozära?” felkiältäs sem igazän szeren¬
csés. Nyilvánvalóan a 19. század, illetve a századforduló esszéisztikába hajló
filozofálási módjához tartozik, miközben egy történeti-filozófiai elemzésben
kevéssé találja meg a helyét.
„Wie das astrologische System von den Wissenschaften bis zum Individuum fortschritt, so hat
Cardano die Idee einer Wissenschaft, welche die Stufen der menschlichen Individuation bis
zum Einzelwesen umfaßt, und nicht nur auf die Erkenntnis des Individuums, sondern auch
auf die der Staaten hat er, wie später Spinoza und im ausdrücklichen Gegensatz zu utopischen
Konstruktionen, die medizinischen Kategorien von Gesundheit und Krankheit und physischer
Bedingtheit anwenden wollen.” Uo., 716.
340 Uo., 721.
341 Uo., 579.