Oldal 187 [187]
OCR
A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN Sikerült neki saját személyiségét, külső és belső alkatát, az individuális törvényszerűségnek megfelelően megragadni és ábrázolni, amely a különöset is szükségszerűsegkent lättatja.??” Ami pedig Misch törteneti elbeszelesmödjät, narräciöjät illeti ebben az 1904-es verzióban, jól látható, hogy a megingathatatlannak tetsző bizonyossággal látni vélt történeti fejlödesvonalak bejelölese, vagyis az, amit „szubsztantiv” törtenelemfilozöfiai szemleletnek szokäs nevezni, nagyobb hangsülyt kap, mint a voltaképpeni történészi tevékenység. Ez utóbbit úgy lehetne — leegyszerűsítve persze — ábrázolni, hogy összefüggések feltárásakor az előzményekre helyezi a hangsúlyt, amelyek megalapozták-előkészítették ilyen vagy olyan módon — akár az ellenkező álláspont ellentmondásra késztető képviseletével — az elemzett álláspontot. Ilyennek tekinthető Misch-nél az iménti idézetből Suetonius és Alberti műveinek említése. Feltűnő azonban nála, hogy mennyire hangsúlyossá válnak a jövő felé húzható kapcsolati vonalak — amelyek így nem pusztán történészi konstrukció segédvonalaiként értelmezendők, hanem a történelem fejlődésvonalaiként, wie es eigentlich gewesen. Montaigne, Francis Bacon mellett különösen sokat mond ebből a szempontból, ahogyan Descartes-ot bevonja a Cardano-elemzésbe — mintha Descartes legalábbis hasonlóan nagy szerepet játszana az önéletírástörténetben, mint Cardano, ami, mint az iménti fejezetben láttuk, nem állítható, s végtére is Misch sem állítja. [...] pszichológiai vizsgálódások az álomképek valóságtartamáról az igazi élet vonatkozásában, amely megmagyarázhatóvá teszi számunkra e nézőpont hatalmát Descartes-näl [...]??® Ez az előreutalás mindenképp túlságosan nagyvonalú, hisz alig vehető komolyan, hogy Descartes-nak bármi szüksége is lehetett volna metafizikai álomargumentuma kigondolásához Cardano álomelemzéseire. Itt sokkal inkább az adottnak tekintett történelmi fejlődésvonalakhoz való csatlakozás sajátos esetéről van szó: ahelyett, hogy Cardano álomelemzéseit korábbiakkal vetné össze Misch, 33 S „Aber er hat nun diese biographische Form der Beschreibung einer Persönlichkeit nach ihren Eigenschaften und Werken über die rubrizierte Stoffsammlung Suetons emporgehoben und sie zugleich tiefer gefaßt, als es in Albertis Biographie geschehen war: denn in ihm wirkte mit der künstlerischen Anschauung die Erkenntnis des Naturforschers zusammen. Es gelang ihm, die eigene Persönlichkeit, äußere und innere Konstitution, nach der individuellen Gesetzmäßigkeit, die auch das Sonderbare als Notwendigkeit sehen läßt, aufzufassen und darzustellen.” Uo., 717. „|...] psychologische Betrachtungen über den Wirklichkeitsgehalt der Traumbilder gegenüber dem wahren Leben, welche uns die Macht dieses Gesichtspunktes bei Descartes erklärbar machen [...]” Uo., 713. 33: æ * 186 +
