OCR
A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN Cardano „tollal gondolkodott”, vagyis e müveket folyamatosan ätdolgozta, esetenként újra és újra kiadta — számára tehát valóban mindent átfogó volt a saját személyének gondja. A Cardano-fejezet első mondata mindent tartalmaz: a , reneszánsz individualitást" teszi meg kiindulópontnak, erről állítja, hogy , filozófiailag tudatossá vált" annak révén, hogy az önábrázolás a személyiség lényegi indítékaiba látott bele, miközben művészi önéletírásként képes volt tudományos fegyelmet érvényesíteni az anyag előadása során. Ami mindenképp egyedülálló Cardanóban, az az asztrológiai kutatás összekapcsolása az önéletírással. Lefordította latinra és kommentálta Ptolemaiosz Tetrabiblosz (Négy részre osztott könyv) címen hagyományozódott asztrológiai alapművét, s mint Cardano nyomán Misch kiemeli, saját horoszkópjának többszöri elkészítése teljesen egyedülálló módon lép fel azzal az igénnyel, hogy saját jellemének legeldugottabb — vagy leginkább eldugni vágyott — részeit éppúgy feltárja módszeres tudományos alapossággal, mint ahogyan jövőjét is levezesse a legapróbb részletekig menően mint a bolygók együttállása által végletesen előre meghatározottat.?" Voltaképp már csak ennyit ismerve a műből — vagy akár csak a koncepcióból -— fölmerülhet a kérdés, hogy vajon lehetne-e egyáltalán tovább élni véges emberi létezőként, ha akármilyen módszerrel is, ám teljes részletességgel előre látná az ember a jövőjét, mintegy az isteni végtelen elme részévé téve önmagát? Erre a kérdésre azért nem kell választ keresnünk, mert Misch egyrészt kiemeli, hogy Cardano eleve számos faktort említ, amelyek befolyásolják a horoszkóp felállításának sikerét, másrészt pedig egyfajta filozófiai antropológia kimunkálásaként tekint Cardano munkáinak arra a rétegére, amely a természeti determinációnak való ellenszegülés módozatait kutatja. Ezek pedig a klasszikus szókratikus-sztoikus karakterű filozófia gondolatkincséből kerülnek át. Itt is kapcsolódhatott az ókori asztrológiához, amely utolsó fordulópontján, Konstantin idejében, azt a problémát, amely mindig fölmerül, valahányszor elismerjük a természeti összefüggéseket és ennek nyomán feladjuk az erkölcsi szabadságot, olyképp válaszolta meg, hogy a jámborságnak és az erénynek ellenállóképességet tulajdonít a 330 Mutatis mutandis Freud Álomfejtésére gondol itt az ember, amelyben Freud saját álmainak bizonyos szintig történő elemzésével kapcsolatban a Cardanóéhoz hasonló aggályok legyőzéséről ír. S persze érdemes lehet abba is belegondolni, hogy e mű eredeti címe Iraumdeutung, tehát a hermeneutika egyik alapszavát tartalmazza, s így akár alapot adhatott volna Misch-nek önéletírásként való értelmezésre, mint ahogyan Ricceur, Bollnow és mások lényegbevágó általános hermeneutikai problémákat láttak meg benne. + 182 +