Page 180 [180]
OCR
AZ APRO DESCARTES- ES AZ APROLEKOS CARDANO-FEJEZET szellemtudományok filozófiai alapjaira vonatkozó kérdést a bizonyosság szamomra elérhető legmagasabb fokán oldja meg".?" E szűk értelemben vett filozófiai állásfoglalás analóg a Descartes által a maga számára meghatározott feladattal, a lehető legnagyobb bizonyosság elérésével a tudományok és az etika régiek építette nagyszabású palotája számára. A bevezetőben már szó volt Dilthey politikai motivációjáról e szövegben, erre már nem térünk ki. Csupán annyit rögzítünk, hogy Dilthey minden bizonnyal úgy tekintette az akkor új kísérleteket a megkülönböztetés nélkül, valamennyi tudomány számára kötelező egységes metodológiai alapok bevezetésére, mint a forradalmi szemléletmód következményét, amellyel szemben ő maga a történeti tudományok számára kialakítandó független módszertani megalapozás érdekében szállt síkra. Dilthey terve bizonyára az volt, hogy átalakítja mind az életfilozófiát, mind pedig a hegeli szellemfilozófiát annak érdekében, hogy szert tegyen egy eredeti kiindulópontra, mely szerint az élet alapvetően mégiscsak egy szellem élete, noha nem azonosítható sem az abszolút szellemmel, sem a cogito metafizikailag biztosított egójával. Úgy vélte, a szilárd bázist egyedül a belső tapasztalatban lehet megtalálni, a tudat tényeiben, amelyeket ő az ismeretelmélettel és a pszichológiával kapcsol össze egy új idealista metafizika helyett. Az ismeretelméletet és a pszichológiát kell tehát kitüntetni olyan diszciplínákként, amelyek felváltják a metafizikát és garantálják a szellemtudományok függetlenségét: E tények [a belső tapasztalat, a tudat tényei] elemzése a szellemtudományok centruma, és így — a történeti iskola szellemének megfelelően — a szellemi világ elveinek megismerése magának e világnak a határain belül marad, és a szellemtudományok magukban önálló rendszert alkotnak.? Nyilvánvaló, hogy alig belátható kutatási tér nyílik itt a Dilthey-életmű vagy a Dilthey-Husserl-Misch-Heidegger negyszög vizsgälata &s a Gadamer körül kibontakozott mödszertani vitäk szamära. Erre azonban mostani kereteink között biztosan nem lehet sort keríteni. Lezárásképpen térjünk vissza tehát Descartes-hoz és Misch - hiänyzö — Descartes-fejezetehez, hogy ezzel elökeszitsük a Cardanofejezet elemzését. E célból már csak az a megjegyzés kívánkozik ide, hogy ironikus módon, amit Descartes Értekezésében találunk, az nem áll annyira távol Dilthey motívumaitól, mint amiképp elsőre tűnhet. Elvégre a Descartes által foganatosítani kívánt döntő fordulat a metafizikában mégiscsak az emberi megismerés 324 Dilthey: A történelmi világ felépítése, 11. 35 Uo., 13. s 179 "
