Oldal 165 [165]
A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN
Ez évszázadok nagysága, a teremtőerő földuzzadása az emberekben, az önálló, önma¬
gában nyugvó individuum kialakulása, ez teljes egészében jelenvaló a számunkra, ez
a magasabb médium, amelyben mi magunk is élünk, és Jakob Burckhardt itt ebben
a történelmi jelenségben a mi saját életérzésünk egyik leglényegesebb vonását fedezte
fel &s tudatositotta.?”
Ha leszámítoljuk ezeket a túlfűtött érzelmi állapotról tanúskodó sorokat, ak¬
kor a filozófusként és történészként is megfontolandó állítások a reneszánsznak
nevezett korszak önéletírásaival kapcsolatban a következők. Először is rögzíti
Misch, hogy már nemcsak elszórtan találkozunk egy-egy önéletírással, elsősor¬
ban a , vallási egyesületek” (religiöse Verbände) körein belül, hanem az egyedi
emberek , szabad önällösäga” (freie Selbständigkeit) minden társadalmi rétegben
rendszeresen rálel az önéletírásra mint adekvát kifejezési eszközre. A második
állítás az irodalmi formára vonatkozik. 1904-ben a , középkort" bizonyára úgy
tekintette, hogy általánosan alkalmazandó irodalmi formákba kellett kényszerí¬
teni az önéletírásokat. Ezzel szemben állítja, hogy az újnak tekintett korszakban
, minden egyes individuum sajátos módon nyilvánítja ki magát". S amit kinyil¬
vánít, annak állandó eleme, hogy az emberi nagyság még akkor sem vezethető
vissza a természettől kapott adottságokra, ha ezek az adottságok számosak. Ami¬
re visszavezethetők, az pedig az , akaratból származó alkotó energia", amelyhez
az észt Misch jellemző módon a pejoratív és pozitív jelentés között ingadozó
selbstherrlich (,,onmaga uralkodó", ami lehet az autonómia felé hajló autarkia, de
önelegültseg is) jelzövel kapcsolja (selbstherrliche Vernunft), de az is csak esetle¬
gesen kapcsolódik hozzá." Cardanót tekinti itt ez új konstelláció betetőzőjeként,
és mint majd látni fogjuk a neki szentelt fejezet elemzésekor, igen sajátos módokon
jelenik meg az individualitás, mint ami bizonyára az akarati eredet lefordítása
ebben az összefüggésben. Ennek úgyszólván misch-i betetőzése az itt megjelenő
Individualart („individuälmüveszet”) szökepzes, amellyel azt az ökori példákkal
szemben kifejlesztett reneszánsz elgondolást és gyakorlatot jellemzi, amely szerint
300 „Die Größe dieser Jahrhunderte, das Anschwellen der schöpferischen Kraft in den Menschen,
die Entwicklung des selbstständigen, in sich ruhenden Individuums, das ist uns so völlige
Gegenwart, esist das höhere Medium, in dem wir selbst leben und Jakob Burckhardt hat hier in
der geschichtlichen Erscheinung einen der wesentlichsten Züge unseres eigenen Lebensgefühls
entdeckt und bewußt gemacht.” Georg Misch: Geschichte der Autobiographie, Vierter Band,
zweite Hälfte. Von der Renaissance bis zu den autobiographischen Hauptwerken des 18. und
19. Jahrhunderts, Frankfurt a/M, Schulte-Bulmke, 1969, 573.
Az első bekezdés amúgy nehezen értelmezhető azonosulása után nehéz nem belelátni ebbe a
leírásba Misch-nek a saját koráról alkotott képét, illetve azt az eszményt, amelynek megfelelően
cselekedni a saját korában is helyénvalónak tartaná. Ez nyilvánvalóan az autoriter decizionizmus
valamilyen változata lehet, a fenti leírás alapján.
30
+ 164 +