Oldal 161 [161]
OCR
A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN igaz megtérése ellen, maga is masszívan épített erre az eljárásra. Abélard első levelét, vagyis a Szerencsétlenségeim története című írást, amelyben átveszi Fulco prépost ellene irányuló vádjait és az isteni igazságosság megnyilvánulásaként láttatja személyes-testi tragédiáját, ama törekvésének megalapozását szolgáló kísérletként értelmezi, mely kétes hírnevének helyreállításával lehetővé teszi számára a visszatérést Párizsba és a tanítás újrakezdését. Így aztán abból a kényelmetlen helyzetből, amelyben nem tudja a régi módon elemezni az Új életet, de nem tudja igazán elfogadni Dante szándékainak az általa Abélard-nak tulajdonítottakkal való azonosítását sem, azzal a szkeptikus elhatározással vágja ki magát, hogy gyakorlatilag félreteszi az Új életet mint önéletírást. Egyúttal — voltaképp előremutatóan — fölvezeti az egész dantei életmű, és kiváltképp a Komédia önreferencialitásából fakadó önéletírási értelmezhetőségének lehetőségét. Ez a dilemma azonban, ha jól látjuk, nem magában a költői műben, hanem a róla alkotott ingadozó nézetekben alapozódik meg, melyeknek persze azért van alapjuk magában a dologban is. Hogy ezt átlássuk, csak arra van szükség, hogy kibövitsük a latökörünket, és ahelyett, hogy Dante ifjükori müvet önmagaért vizsgálnánk, mindazt, amit költőileg létrehozott, a maga összességében vegyük szemügyre az önábrázolásra vonatkozó kérdésünk vonatkozásában. Ha így teszünk, akkor azon a helyen találkozunk szembe egyfajta válasszal, ahol, külsődlegesen nézve, a legkevésbé várnánk: a kiteljesedés magaslatán, ahol az Isteni színjáték a magasba tör.?? Es ist etwas Unerwartetes [Ez valami väratlan] - irja Misch rögtön e konklúziót követően az új szakaszban, majd tíz oldalon keresztül részben a Komedia nagyságát méltatja, részben azt húzza alá, miért s mennyire váratlan ez az eredmény. Külső szemlélőként nem biztos, hogy mindenki egyetértene e szövegrész bekerülésével a válogatásba, különösen, ha hozzávesszük, hogy az újrakezdés egyik eleme azoknak a már akkor hozzáférhető szaktanulmányoknak a felsorolása, amelyek az önreflexió nézőpontjából foglalkoznak a Komédiával.?? Meglepő módon az a mondat, amelybe belekapaszkodva egyfajta — ugyan külsődlegesen induló - elemzést kezd Misch, épp azt emeli ki az egész Komédia kapcsán, amit 29. S „Dieses Dilemma ist doch, wenn wir recht sehen, nicht in dem Dichtwerk selbst, sondern in den schwankenden Ansichten von ihm gegründet, die freilich auch ihren Grund in der Sache haben. Um das zu sehen, brauchen wir nur unsern Gesichtskreis zu erweitern, und statt Dantes Jugendwerk für sich zu betrachten, seine dichterische Produktion insgesamt auf unsere Frage nach seiner Selbstdarstellung hin ins Auge zu fassen. Dann kommt uns eine Antwort an dem Ort entgegen, wo man, von außen herankommend, esam wenigsten erwartet: auf der Höhe der Vollendung, auf der die Göttliche Komödie emporragt.” Uo., 480. Nem tekinthetünk el attöl, hogy felhivjuk a figyelmet a sok könyvtärnyi Dante-irodalom egyik legutóbbi nagy teljesítményére, amely épp a Komédia önreferencialitásával foglalkozik: Kelemen Janos: ,, Komédidmat hivom tanimul”. Az onreflexié nyelve Danténdl, Budapest, ELTE Eötvös, 2015. 29: “© * 160 +
