Oldal 159 [159]
A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN
költői munkásságát tekintetbe kell venni, , amelyen feltűnően keresztülhúzódik
egy önéletrajzi vonulat (durch die sich ein autobiographischer Zug augenfallig
hindurchzieht). Ezt — a terveket rögzítő tartalomjegyzék szerint — alapvetően a
Komédia és a Vendégség elemzésével kívánta teljesíteni Misch.
Ami az új Új élet-fejezetet illeti, feltűnő, mennyivel hosszabb a réginél, mennyivel
szárazabb a megközelítésmód, mennyivel tárgyiasítóbb a narráció. Szinte a poziti¬
vista irodalomtörténeti kézikönyvek modorában idézi fel Dante neveltetésének kö¬
rülményeit, ahelyett, hogy a démonikus alak szinte expresszionista képével indítaná
az elemzést. A szöveg jellemzésére magára is sokkal kevésbé a , lélektörténet" kife¬
jezés adódik, mert sokkal jobban hangsúlyozza a való életben gyökerezettségét:
[...] mindegyik elé [a költeményekre céloz] hosszabb életrajzi elbeszélést állított, amely
ahhoz a szituációhoz vezet, amely annak idején alkalmat adott a költemény megírásá¬
hoz, s melynek hangulati tartalma összefogottan kifejezésre jut benne; [...]
[...] a Vita nuova nem pusztán csak énekek könyve kíván lenni, melyek mindegyike
élvezetforrás egyrészt, de másrészt magától bevilágít a titokteli mélységekbe, hanem
az élet dokumentuma is, amely mint ilyen követeli ki a megértést, [...]""
Az első változattal szemben, ahol az úgyszólván nem evilágról való platoni¬
kus háttéren volt a hangsúly, most már inkább az a kérdés merül fel az olva¬
sóban, hogy nem túlzás-e immáron az ellenkező irányban, ha most pedig az
életközeliséget hangsúlyozza Misch. Elvégre az egyik főszereplő a műben még¬
iscsak Ämor isten...?”°
A narraäciö eltärgyiasitö jelleget az is mutatja, hogy a szaktörténész modorában
jelzi az interpretációk különbségeit, s ezek felmutatása révén kíván előre halad¬
ni. Ennek bejelentését követően azonban teljesen megváltozik a hangsúly és az
irány. Ami az első változat kifejlését a háttérből irányította — Jakob Burckhardt
reneszánszértelmezése — az most kiindulópontnak mondatik. Hosszú idézetek
hivatottak megjeleníteni Burckhardt álláspontját, szinte épp annak ellensúlyozá¬
sára, hogy már nem látja etalonnak, s csak annyiban kiindulópont, amennyiben
289 , [er hat] vor jedes von ihnen [den Gedichten] ein längeres Stück biographischer Erzählung
gestellt, das zu der Situation hinführt, welche den Anlaß zu dem Gedicht gegeben hatte und
deren Stimmungsgehalt darin zum zusammengefaßten Ausdruck gelangt ist;” Uo., 448; „die
Vita nuova [will] nicht nur ein Buch der Lieder sein, die sich, jedes für sich, zum Genuß darbieten
und von sich aus in geheime Tiefen hineinleuchten, sondern ein Lebensdokument, das als
solches nach Verständnis verlangt, [...]” Uo., 449.
Itt persze ismét fölmerül az összevágott szövegek eredeti státuszának és összhangjának kérdése.
Hisz a következőkben hosszan konfrontálja a különböző véleményeket az Új élet státuszáról, mely¬
nek végeredményeként olyan szkeptikus álláspontra jut, hogy inkább le is mond az elemzéséről.
29
Ss