Oldal 151 [151]
OCR
A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN a mindennapi élet felmagasztalásának perspektívájából, és valamiképp az , örök női"-nek, illetve örök anyainak a nézőpontjából tiltakozik erőteljesen a világi anyai-női hivatás leértékelése ellen. Itt ismét olyan pontnál állunk, amelynél föltolul számunkra a tőlünk idegen és a hozzánk közelálló középkori egybefonódása. Számunkra szélsőségesen természetellenesként jelenik meg, ahogyan itt leértékelődik az anyai hivatás; [...]2" Ez kétségkívül valóban többes szám első személyben értendő érzelmi kifakadás: a mindennapi élet felértékelésének nézőpontja jelenik itt meg, nem a filozófia- és vallástörténeti hagyomány párját ritkító ismeretében gyökerező értelemadás. Ez utóbbi éles nézőpontváltásként van jelen a narratívában, még ha a többes szám első személyű beszélő pozíció megis őrződik — ekkor azonban inkább már az értekező próza automatikusan alkalmazott kellékeként, nem az , általános emberi" nézőpont megjelenítéseként. Azonban az, ami szellemi-spirituális gőgként jelenik meg, másként néz ki, mihelyst történetileg tekintünk rá. Itt ismét az antik filozófiai hagyomány és a keresztény szerzetesség ôsszekapcsolédäsäba ütkôzünk.?7° Ezt követi a Szökratesz-Diotima-beszed, a szépséghierarchia, és egyáltalán Abelard kereszteny-platonikus nezöpontjänak rögzitese, ahogyan az filozófiai perspektívából várható is. Mindenesetre jól látható ebből az előadásmódból, hogy míg a katolikus Gilsonnál az összekapcsolódó antik filozófiai hagyomány és keresztény szerzetesség nemhogy nem a megütközés forrása, hanem az értelmezői inspirációé, addig a szekuláris-protestáns Misch számára már csak kívülről szemlélhető, és ebből fakadóan már csak a történeti — azaz távolságtartó — értelmezés tárgya lehet, melyet a megütközés mély szakadéka fölötti ideiglenes függőhídként lehet elképzelni. 2% „Wir stehen hier wieder an einem Punkt, wo sich uns das mittelalterliche Ineinander des uns Fremden und des uns Nähen aufdrängt. Uns erscheint es als ein Extrem von Unnatur, wie hier der mütterliche Beruf der Frau herabgesetzt wird; [...]” Misch: Geschichte der Autobiographie, Dritter Band: Das Mittelalter, 669. „Aber das, was als geistlicher Hochmut erscheint, sieht anders aus, wenn wir es historisch ansehn. Wir stoßen hier wieder auf die Verbindung der antiken philosophischen Tradition mit dem christlichen Mönchtum.” Uo. 270 e 150"
