Oldal 123 [123]
A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN
Tovább közelítve már a Hermann-fejezetet közvetlenül követő Abélard-feje¬
zethez, egy újabb majdan felbukkanó motívum a nők ellentmondásos szerepe
a történetekben. Annak előképeként, ahogyan néhány oldallal később Héloise-ban
egyesül az elbukást csáberejével előidéző nő alakja és a Krisztus menyasszonya¬
ként (személyes) megváltást hozóé, úgy itt egyfelől az „utölagos vulgär-valläsi
értelmezés?" a zsidó feleséget Éva csáberejével ruházza fel, s így a nő hatását vissza¬
fogónak, ha nem az elkárhozást hozónak mutatja, másfelől a két szentéletű apáca,
akiknek imájára végül sikerül Júdásnak áttérnie, a pozitív nőfigura megjelenítője.
Erre már maga a szöveg is reflektál, amelyhez kapcsolódik Misch kommentárja:
[Hermann:] Valóban méltó változás! Egy nő által buktam el, nők imái emeltek föl
belőle.
[Misch:] Ezzel a nőiségnek akart igazságot szolgáltatni. Mostani perjeli tisztségében
az apácáknak példaképként mutatja fel a két zárdalakó révén történt megmentését;
megtanulhatják belőle, hogy a nők imái , minél csendesebbek, annál őszintébbek és
annál hatékonyabbak Isten színe előtt".
Ahogyan a házasság felbontásának említésekor Misch megjegyzi, hogy az elha¬
gyott feleség sorsáról persze nem beszél, úgy itt nyugtázza, hogy másfelől azért
igazságot szolgáltat a nőknek — bár mások személyében. Hasonló a helyzet Abé¬
lard Héloise-képének elemzésekor: Misch számos alkalommal nehezményezi,
hogy Abélard mereven elfordul a szerető szavakra vágyó odaadóan szerelmes
nőtől, másrészt kiemeli, ahogyan — Gilson kifejezésével — fölemelni próbálja
őt azzal, hogy Krisztus menyasszonyának nevezi önmagával, mint Krisztus
szolgájával szemben. Ugyanakkor Misch ezen a ponton a ,varázstalanítás"
(Entzauberung, Max Weber kifejezését én alkalmazom, nem Misch) hiveként
leplezi le az ebben rejlő , mágiát", és ezzel rejtett összhangot alapoz meg a között,
amit Abélard általa megrajzolt, sőt, a katolikus Gilsontól általa visszaperelt,
, felvilágosító" filozófiai portréjának nevezhetnénk, illetve saját felvilágosító tö¬
rekvése között.
A mágia eleme, amely a hitbeliek közösségében ható kegyelemfolyam szemléletében
foglaltatik, ezáltal éles megvilágításba kerül."
21)
a
„In der Tat ein angemessener Wandel! Der ich durch eine Frau gefallen war, den haben Frauen
durch ihre Gebete erhoben. Somit wollte er der Weiblichkeit gerecht werden. In seine jetzigen
Eigenschaft als Prior stellt er den Nonnen seine Errettung durch die beiden Klausnerinnen als
Vorbild hin; sie könnten daraus lernen, daß die Gebete von Frauen, »je stiller, um so aufrichtiger
und um so wirksamer vor Gottes Angesicht wären«.” Uo., 521.
„Das Element von Magie, das in der Anschauung von dem in der Glaubensgemeinschaft
wirkenden Gnadenfluß enthalten ist, wird dadurch grell beleuchtet.” Uo., 522.
216
* 122 +