Page 118 [118]
5 A ZSIDÓ HERMANN MEGTÉRÉSE" A MAKRO- ÉS A MIKROTÖRTÉNELEM PERSPEKTÍVÁJÁBÓL
foglalja el az ,önéletírás" helyét. Így aztán a történeti megközelítéshez térünk
vissza úgy, hogy először nagyon tömören vázoljuk a szerzőség kérdésének
Schmittnél olvasható tentatív , megoldását", majd ennek fényébe állítva elemez¬
zük a történetet Misch gondolatmenetének rekonstrukciójában.
Hogy a leglényegesebbel kezdjem, Schmittnél darabokra hullik az, ami
Mischnél - és Niemeyernél — egység: Misch fejezetének címében minden benne
van: Die Bekehrungsgeschichte des Pramonstratenser-Abtes Hermann von Scheda
IScheda Hermann nevű premontrei apátjának megtéréstörténetel. Ebben vilago¬
san előfeltételeződik, hogy egyetlen megtéréstörténet van egyetlen szerzővel, aki
egyetlen, a megtérés előtti zsidóságától — akkori nevén Júdás — a schedai (Vesztfá¬
lia) premontrei kolostor apátságáig emelkedően önmagával azonos Hermann.
Schmitt azonban kutatásaira és történelemelméleti reflexióira építve levon¬
hatónak tartja a konklúziót, hogy mindebből igen nagy valószínűséggel semmi
sem igaz. Első közelítésben úgy találja, kimutatható a 16-17. szäzadi schedai
szerzetesek igyekezete, amellyel hagiografikusan megkonstruálták a zsidóból
különleges isteni kegyelmek során át apáttá emelkedő, és ezzel szinte legalábbis
boldogként tekintendő személy alakját. Ennek hátterében egyházpolitikai ügy
állt: a schedaiak önállósodási törekvése anyakolostorukkal, a szintén vesztfáliai
Cappenberggel szemben. Második közelítésben kimutathatónak találja, hogy
a történetet nemcsak hogy nem egy önazonos, hajdan zsidó, végül keresztény
pap, sőt schedai apát írta, hanem egyáltalán nem egyetlen szerző műve lehet,
ráadásul nem is Schedában, hanem éppenséggel Cappenberg kolostorában kelet¬
kezhetett, amely az első premontrei kolostor volt német földön, és ahol Hermann
elkezdte szerzetesi életét. Ugyanakkor Schmidt szerint még csak nem is egyetlen
ember ,igaz" története a történet. Szerinte ez egy szerzők — vagy kompilátorok
— által egybeszőtt história, amely több , igaz" megtéréstörténet alapján állt össze
úgy, hogy a , szerzők", de inkább kompilátorok között akár még valóban megtért
zsidó kereskedőből lett szerzetes is lehetett. Ennek a , fikciós" kompilációnak is
lehetett egyházpolitikai háttere: éppenséggel a cappenbergi kolostor üdvtörténe¬
ti jelentőségének hangsúlyozása, azé a kolostoré, amelynek jelentőségét a schedai
leánykolostora századokkal később egy másik, , ugyanerre" a , személyre" vonat¬
kozó fikcióval, a két Hermann azonosításával igyekezett háttérbe szorítani.
Ám, tegyük mindjárt hozzá, az önéletírás/megtéréstörténet ettől még nem
lesz kevésbé érdekes, csupán az érdekesség alapja lesz más. Nem egy valódi
személyiség vallási meghasonlás, majd magára találás útján végbemenő érési
folyamatát kell látnunk benne, hanem egy konverziótípust, amelynek a kolos¬
tor fényének emelése mellett valamilyen szinten éppenséggel a zsidó vallásúak
áttérítésének elősegítése is célja lehetett, bár Schmitt szerint csak másodlagosan.
Ettől azonban a narratíva maga semmit sem veszít jelentőségéből, s ez az oka
* 117 +