A GESCHICHTE DER ÁUTOBIOGRAPHIE RÉTEGEI
magasabb szintre, s ezért még egyértelműen a középkorhoz sorolandó - ellentétben
Burckhardt nézetével —, mig Petrarcáé már az organikust jeleníti meg, így a rene¬
szánsz kezdetének tekinthető."
A , KÖZÉPKORT" TÁRGYALÓ RÉSZEK ELBURJÁNZÁSA,
5; KÖZÉPKOR?" ÉS , RENESZÁNSZ" VISZONYA
Már az előszó és a bevezetés is érthetővé teszi, ha több mint száz év távlatából
olvassuk és az eddigieknek megfelelően elemezzük őket, hogy az átdolgozások
során a közbülső kötetek igencsak felduzzadtak az eredeti tervekhez képest. Hi¬
szen az eredeti kiadási terv, melyet az 1907-es előszó rögzít, a következő volt:
[a] három kötetből, melyek annak idején benyújtásra kerültek az Akadémiához, elő¬
szörre most az első jelenik meg. A második kötet, amely rövid időn belül követi majd az
elsőt, az újabb korok népeinél bekövetkezett fejlődést tárgyalja egészen a tizenhetedik
századig; a harmadik pedig továbbvezet bennünket egészen jelenkorunkig.?"?
Már ott is felhívja olvasói figyelmét arra, hogy sok minden elkerülhette a figyel¬
mét, és kéri a szakértők segítségét a kimaradt fontos dokumentumok feltárása
érdekében. Hasonlóan kezdődik a mű bevezetése is: e műfaj határai külsődleges
szempontok szerint meghatározhatatlanok — vagyis szinte határok közé szorít¬
hatatlanul bővíthetők vagy épp bővítendők, annál inkább, minél kevésbé szeretné
az ember, hogy prekoncepciói határolják be a tárgyalt dokumentumok körét,
illetve a tárgyalás módját.
Mindenesetre azt lehet látni, hogy a nagyvonalúan egyetlen kötetben elbe¬
szélni kívánt periódusból, amely 524-től — amely esztendőben Boethius a meg¬
jelent első kötetet záró elemzés tárgyát alkotó Vigasztalásokat írta — egészen
a 17. századig terjedt, végül is hét kötet lett. S persze csak azért nem több, mert
a szerző halála megakadályozta további kutatási tervei bevégzését. Mi lehet e
diszkrepancia oka tervek és a valóság között?
Bizonyára két, eltérő jellegű, ám egymást jól kiegészítő felismerés működ¬
hetett közre ebben. Az egyik teoretikus, a háttérelőfeltevéseket illeti, a másik
201 Kérdés lehet persze, hogy Dante száműzetése vajon nem elég bizonyítéka-e annak, hogy indi¬
vidualitása már nem morfologikus. De ezt a kérdést a mostani keretek között nem szükséges
tovább boncolgatnunk.
202 „Von den drei Bänden, die damals der Akademie vorgelegt wurden, erscheint hier zunächst
der erste. Der zweite Band, der in kurzer Zeit folgen wird, behandelt die Entwicklung bei den
neueren Völkern bis ins siebzehte Jahrhundert; der dritte führt dann weiter bis zur Gegenwart.”
Misch: Geschichte der Autobiographie, Erster Band, Das Altertum, VI.