Seite 104 [104]
A GOETHE-DILTHEY-BURCKHARDT-SZÄL
Értelemadó öneszmélés, sajátos életöröm, önmagunk érvényre juttatása a poli¬
tikai szférában, az író közönségéhez és művéhez fűződő viszonya alkotják tehát
a fő elemzési szempontokat a , kisemberi" érzelemvilágban gyökerező felszínes
érzelmek helyett. Valószínűleg nem tévedünk, ha ezeket a kategóriákat úton
levőként gondoljuk el a dilthey-i életfilozófiai kategóriatan és Heidegger Lét és
időjében egyféleképp megtestesülő egzisztenciális analízis között, amely Misch
saját elemzése szerint is a husserli fenomenológiába oltja bele Dilthey elgondolá¬
sait — csak éppen nem a legmegfelelőbb módon. Innen nézve Misch érdeklődése
és egyre mélyülő kutatómunkája az önéletírások körül azt a célt is szolgálhatta,
hogy megfelelő támpontokat találjon az emberi létezés (menschliches Dasein)
formáinak -— akár fenomenológiai gyökerű — elemzéséhez. S míg Dilthey-t követ¬
ve ő az emberi létezés nagy, történelmi hatóerejű formáinak az önéletírásokban
megjelenő, az én és a világvalóság kölcsönhatásban formálódó egységét vette
(volna) alapul, s innen jutott volna el — bizonyára - a „kisemberi” letformäkhoz,
addig Heidegger Misch elméletének kidolgozását megelőzve a , kisemberitől",
a mindennapi világban-lét inautentikus módozatától indult el, s innen próbált
eljutni a történelmet és a világot formáló autentikus individualitásig.
Visszatérve a szűk értelemben vett önéletírás-elemző gondolatmenethez,
Misch a következőkben az iménti listából az értelemadó öneszmélés kategóriáját
emeli ki, mint a legmagasabbrendő ösztönzést az önéletírások kialakulásában.
Ez a magasrendű ösztönző faktor azonban maga is különböző formákat ölt: a va¬
lóságos életfolyamatokhoz legközelebb áll az egyszerű elgondolkodás az emberi
jellemekről, az általuk befolyásolt életfolyamatokról. Ez egyrészt általánosság¬
ban a szellemtudományok kiindulópontja is a különböző népeknél, másrészt
amennyiben az emberi létezés összefüggéseire irányítja a figyelmet, annyiban
kifejezetten az önéletírás kialakulását elősegítő faktor. Mélyebben rejlő forma
a vallási terminusokban kifejeződő gondolkodás az életösszefüggésekről. A val¬
lási elgondolások bensővé tétele hozza magával, hogy a lélek fogalmát egyálta¬
lában elkülönítik a testétől, másrészt életútját nyomon követik e világon túl is.
A legsajátosabb magnak Misch az élet alakítását nevezi a tudatosság szintjére
emelkedő személyiségből kiindulóan.
Ez a tudat nem tartozik a népek közös birtokához, hanem a fokozódó kultúrmunka
világos fényében fokozatosan tettek szert rá. A legsokrétűbb módozatokban és foko¬
zatokban jelent meg, és a többi irány, az életbölcsesség és az örökléthez való fölemel¬
— das sind die wichtigsten Richtungen, die sich in der Geschichte der Selbstbiographie als
formbildend erweisen, und jede für sich hatihre Kontinuitat in der Entwicklung ihrer Formen.”
Uo., 7.
e 103 +