Oldal 99 [99]
A GESCHICHTE DER ÁUTOBIOGRAPHIE RÉTEGEI
a Dante-fejezet kapcsán Kelemen János Dante önreferencialitásáról szóló könyvéről
lesz szó legalább az említés szintjén. A Descartes-ról szóló fejezetet még összetet¬
tebben rekonstruáljuk, megidézve Adrien Baillet szinte Descartes-kortárs életrajzát
és Dilthey filozófiai előfeltevéseit, amelyek együttes hatása furcsa aránytalanságo¬
kat eredményezett a 16-17. századdal foglalkozó elemzésekben.
A GOETHE-DILTHEY-BURCKHARDT-SZÄL
Misch az öneletiras-törtenet 1907-es elsö kiadásának előszavában az ígéretes
pálya kezdetén álló ifjú szellemtörtenesz-filozöfus önbizalmäval ad szämot a ku¬
tatási projekt múltjáról-jövőjéről, belefoglalva ebbe a kutatás tárgyának sajátsze¬
rűségéről szóló első áttekintést is."
A Porosz Tudományos Akadémia pályadíjának említésével kezdi, amelyet egy¬
részt arra vezet vissza, hogy a reneszánsszal kezdődően mindinkább előtérbe ke¬
rült az önreflexió egyre kevésbé vallomásszerűen megírt műfaja, másrészt arra,
hogy a ,német szellem" 19. századában Herder majd Goethe révén különleges,
részben nemzeti jelentőségre tett szert ez a műfaj, s fölmerült még annak gondolata
is, hogy könyvsorozatban jelentessék meg e műfaj alapvető műveit. Ugyanakkor ő
e műfaj első történetírója, akinek ezzel a határok kijelölése, a források számba vé¬
tele, a módszertani döntések meghozatala is feladatául adódott. Az bizonyos, hogy
a tárgy vizsgálatában nem kívánta magáévá tenni a Herder táján még uralkodó pszi¬
chológiai-morális szempontrendszert, de a francia kutatókkal — Goncourt, Taine —
összekapcsolt pozitivista kutatási irányt sem tartotta célravezetőnek. Ez utóbbiról
úgy vélte, hogy naturalizáló-külsődleges megközelítési módként egyformaságokat
tár fel, amellyel szemben az önéletírások nemzetek feletti, egyetemes-történeti,
tudományos jellegű megközelítése a franciával szembeállított német szellemre
jellemzőnek mondott , benső, történeti megértésre" kell épüljön. Ennek vezér¬
szólamát egyfelől Goethére visszavezetve , az emberi személyiség felszabadulása
nagy folyamatának" mondja, másfelől egyértelműen a Dilthey által megadott ku¬
tatási irányhoz köti: , történeti megalapozottságú fogalmakhoz nyomulni előre az
emberi individuäci6 megertese érdekében”.’” Ez kicsit közelebbről annyit jelent
Misch számára, hogy az összehasonlító módszert ötvözni kell a pszichológiaival
178 Georg Misch: Geschichte der Autobiographie, Erster Band, Das Altertum, Lipcse-Berlin,
Teubner, 1907, V—VII.
19 Ez a célkitűzés kétségkívül a hét évvel korábban megjelent Dilthey-manifesztum, A herme¬
neutika keletkezése nyitó mondataira rímel: , Egy korábbi értekezésben tárgyaltam azt, hogy
miképpen teremti meg az embervilágban végbemenő individuáció ábrázolását a művészet, kü¬
lönösen a költészet. Most az egyes személyek tudományos megismerésére, sőt egyáltalában
s 98 e