Oldal 82 [82]
OCR
MISCH DERÉKBA TÖRT MUNKÁSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSEI [Az a szerzőség (Urhebertum), amellyel minden kultúra embere a kikutathatatlan emberi alapból eredetileg kiemeli a saját aprioriját, érték- &s kategöriarendszeret] nyitott kell maradjon a pillantás egyetemessége érdekében az emberi életre vonatkozóan valamennyi kultúra és korszak teljes kiterjedésére tekintettel, amelyekre csak képes az ember. Ezért helyeződik az antropológia középpontjába az ember kikutathatatlansága, és az emberlétre való lehetőség, amelyben benne foglaltatik, hogy ami az embert mindenekelőtt emberré teszi, az emberi gyökérzet, az a kikutathatatlanság adta mérték nyomán kell létrejöjjön. Csak ha, s csak mivel nem tudjuk, mire képes az ember, akkor, s azért van értelme a szenvedéssel teli élet elviselésének e földön. Önnön magának kikutathatatlansága életének és életmegértésének kötelező erejű princípiuma, hogy feladatait megfelelő komolysággal végezhesse." Izgalmas megfigyelni, hogy abban az időszakban, amelyben Husserl az európaiságban látja megtestesülni az emberiség teloszát, Plessner a kikutathatatlanság misch-i koncepciója alapján érvel éppen annak ellenkezője mellett: Csak azáltal teszi szabaddá tekintetét az európai szellem a történetileg kialakult kultúrák és világra vetett pillantásuk eredeti sokféleségére, hogy lemond az európai érték- és kategóriarendszer hatalmi pozíciójáról." Ami az Unergriindlichkeit gondolatat illeti, azt Josef Konig a már említett Georg Misch als Philosoph című könyvének V. szakaszában tárgyalja, "" és összegzően úgy véli, nagyon is találó, ha , a kikutathatatlan gondolatát Misch egész filozófiája középponti gondolatának" tekintjük." König hosszú idézeteket hoz a Fibelből és a Lebensphilosophie und Phänomenologie-böl, s ezek reven körvonalazza Misch egészen sajátos kettősségeit a kikutathatatlan kapcsán. Mindenekelőtt igyekszik rögzíteni, hogy az, amit Misch hol a kikutathatatlannak (das Unergriindliche), hol a kifürkészhetetlennek (das Unerforschliche), hol ,,a mindenség megismerhetetlen 154 „Es muß offen bleiben, um der Universalität des Blickes willen, auf das menschliche Leben in der Breite aller Kulturen und Epochen, wessen der Mensch fähig ist. Darum rückt in den Mittelpunkt der Anthropologie die Unergründlichkeit des Menschen, und die Möglichkeit zum Menschsein, in der beschlossen liegt, was den Menschen allererst zum Menschen macht, jenes menschliche Radikal, muß nach Maßgabe der Unergründlichkeit fallen. Nur wenn und weil wir nicht wissen, wessen der Mensch noch fähig ist, hat es einen Sinn, das leidvolle Leben auf dieser Erde zu bestehen. Die Unergründlichkeit seiner selbst ist das um des Ernstes seiner Aufgaben willen verbindliche Prinzip seines Lebens und seines Lebensverständnisses.” Uo., 27-28. „In dem Verzicht auf die Vormachtstellung des europäischen Wert- und Kategoriensystems gibt sich der europäische Geist erst den Horizont auf die ursprüngliche Mannigfaltigkeit der geschichtlich gewordenen Kulturen und ihrer Weltaspekte ganz frei.” Uo., 31. 156 König: Georg Misch als Philosoph, V., 202-209. 157 Uo., 204. 15: a + S1 *
