Seite 66 [66]
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA
A szóban forgó mű, amelyre az 1926-os megjelenését követően Misch mindig
csak , Fibel"-ként hivatkozik (a következőkben mi is így teszünk majd), különös írás,
amellyel szerzője több irányban is el szeretett volna indulni. Az egyik irány alapja
a házasságkötését követően feleségével együtt tett , világkörüli" utazás, amelynek
távol-keleti szakaszát tanulmányútnak tekintette és arra használta fel, hogy valami¬
lyen mélységig megismerkedjen az indiai és a kínai gondolkodással. Ezt arra kívánta
felhasználni, hogy kiszélesítse a szokásos európai filozófiai horizontot és filológiai
alapossággal bevonva az indiai és a kínai gondolkodás alapműveit, kidolgozza az
emberiség egészének filozófiai fejlődési ívét, sőt rendszerét." Azért is hangsúlyo¬
zom a filológiai alaposságot, mert vélhetően a hegelivel konkurálóan, nem egyetlen,
egyszerű fejlődésvonalba kívánta behelyezni az ázsiai gondolkodást, hanem össze¬
tettebb modellt próbált érvényre juttatni. Misch modellje szerint Szókratészig tel¬
jességgel párhuzamosan haladt a három nagy gondolkodási irány, és csak ekkor vált
ki élesen a majdan az európait megalapozó görög irány a kozmológiai-tudományos
orientáció révén, miközben az indiai és a kínai gondolkodás mindvégig megmaradt
az eredetileg közös irányban. A közös szakaszt ,első útszakasznak", , első bejá¬
rásnak" (erster Gang) nevezi Misch, a másodikat az önállósodott görög-európai
gondolkodással , második útszakasznak", ,második bejárásnak" (zweiter Gang).
Ezt azonban már a csupán beharangozott második rész lett volna hivatva leírni, 2"
amely, talán ezúttal nem tisztán immanens okokból, mint Dilthey esetében, hanem
jobbára a külvilág eseményeinek hatására, végül nem készült el.
Ismeretes, hogy mekkora nehézségek tornyosulnak az ázsiai gondolkodók mé¬
lyebb megértése előtt még akkor is, ha valaki ismeri az eredeti nyelveket. Ha pedig
nem ismeri őket, és csupán az óhatatlanul leszűkítő értelmezést adó fordításokra
épít, akkor szinte kizárt, hogy a felszínnél mélyebbre ásson. Mivel Misch nem tud¬
ta eredetiben olvasni a szóban forgó szövegeket, ezért törekvéseinek ezt az irányát
ugyan fontosnak, ámde mégiscsak másodlagos jelentőségűnek kell tekintenünk."
15 Ennek a projektnek az egyetemi előadás szintű, legalább vázlatos megvalósítása lehetett a
hagyatékban fellelhető többrészes előadás-kézirat Historisch-systemathischer Grundriss der
allgemeinen Geschichte der Philosophie címmel (Cod. Ms. G. Misch 53. tétel).
„dieses Buch [durchführt] nur den ersten, elementaren Gang, bis zur Begründung der exakten
Naturwissenschaft, und vor Sokrates Halt macht, obwohl es darauf angelegt ist, gerade die
grundlegende Bedeutung der sokratisch-platonischen Entdeckungen ans Licht zu stellen. Eine
Darstellung des »zweiten Ganges« wird sich später an dieser Versuch anschließen.” Georg
Misch: Der Weg in die Philosophie. Eine philosophische Fibel, Lipcse-Berlin, Teubner, 1926,
V. A mäsodik kiadäsban mär a cimlapon is megjelenik az „Erster Teil. DER ANFANG?” jelzes,
amely az elsőben még nem szerepel.
Ha az életmű számos pontján kézenfekvő összevetést alkalmazzuk Heideggerrel, akkor utalni
lehet Heideggernek japán tanítványával Guki gróffal a nyelvről folytatott beszélgetésére, amely
persze Heidegger részéről sokkal kevésbé elmélyült háttértudásról tanúskodik, mint amilyen
Misché volt.
12.
à
12
a