Seite 63 [63]
OCR
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA és megértésének-értelmezésének individuális törvénye van, másrészt attól, hogy mindig megmarad egy reziduum, amely nem meríthető ki az előzetes észszerű tervezés, illetve atudományosan racionális vizsgálat révén. Az individuum megértésének megvan az az irracionális mozzanata, amely a megérteni kívánt individuum Einheitsgrundjának, egységet biztosító alapjának feltárulását, megvilágosodását (sich erhellen) jelenti. Ez a feltárulás azonban elmaradhat, ha a megértő (der Verstehende) nem jutott elég messzire abban, hogy egy individuumhoz sablonjai hátrahagyásával lépjen közel — vagy a megértendőben is rejlhet hiba: ha az individuum elrejtőzött önmaga elől, ha nem jött tisztába saját , démonával", s így látszólag ellentmondások között őrlődik. Itt található az egyik pont, ahol Misch Goethét tekintélyként vonja be az érvelésbe: van olyan , tiszta középpont" (reiner Mittelpunkt), ahonnan kiindulva legalább fokozatosan harmóniába olvadnak/olvaszthatók a személyiséget alkotó részek, bármennyire is ellentmondónak látszanak is a felszínes, illetve mélyre hatolni képtelen pillantás számára. Ugyanakkor a gondolatvezetésbe már korábban beszivárgott normatív nyelvezet, amely , valódi" és ,nem valódi" (echht—unecht) között tett különbséget, s amellyel kapcsolatban felhívtuk a figyelmet a heideggeri Eigentlichkeit— Uneigentlichkeit párral való rokonságra, itt kibővül a , belső őszinteség" (innere Aufrichtigkeit) kifejezéssel, amely olyan erőt jelöl, mely képes a , nem valódit" kitaszítani magából. Különösen érdekes, hogy a Dasein kifejezés mennyire normatív tartalommal töltve jelenik meg az írásnak ezeken az utolsó lapjain. Beszél Misch például titkos, geheimes Daseinról, amikor pedig arról ír, hogy az ember át kell képezze (Durchbildung) individualitását személyiséggé — abban az értelemben, hogy minden egyedi létező individuum, de ennél lényegileg többet kell tennie azért, hogy emberi individuum és személyiség legyen -, akkor azt is írja, hogy lehetséges nem megfelelően végezni el e feladatot, s ezt úgy is megfogalmazza, hogy nem nő fel Daseinjához. Vagyis Mischnél is terminus értékű ezeken a helyeken a Dasein, csakúgy, mint majdan Heideggernél lesz. Ellentétben azonban Heidegger szóhasználatával, a Mischnél megjelenő terminológiai hangsúlyt vagy személyiségontológiainak nevezhetnénk (ahogyan korábban tettük), vagy úgyszólván fundamentáletikainak. Misch ráadásul azt a heideggeri szálat, amellyel a teoretikus-szellemi létmódot leértékeli, nemcsak a majdani elemző könyvben illeti kritikával, hanem már mintegy ante litteram elutasítja, éppenséggel az ellenkező attitűd hangsúlyozásával. Egyszer s mindenkorra megmarad azonban a szellemi összefüggésekben élő alkotó ember előnyeként, hogy még ha nem nőtt is fel a létezésmódhoz, sajátos lényét még akkoris szilárd alakra hozhatja az alkotásban; ezért nem csupán a magánügyek elleni tá+ 62 +
