OCR
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA [Az európai szellem] nem mérheti magát az indiai szellem merészségéhez, mert kötött marad az emberi elképzelésekhez Istenről és ördögről, valamint az üdvösség látható eszközeinek mágikus kegyelmi folyamához; ugyanakkor épp e kötöttségben viszi magával a láthatatlanba az életviszonyok tartalmi vonásait, a szenvedést, a szenvedélyt és a visszafogott aktivitást, amelytől az új emberek nem szabadulhatnak; a legbenső befelé fordulásból nem csupán a fantázia csodálatos képződményei pattannak elő, hanem mindaz is, ami az indulatokkal telt kedélyt az Istenhez fölfelé törekvésben megszokásként kíséri, amely összezárja a mennyet és poklot a lélek történelmében, a platóni Erószt magát pedig individualizálja a szeretet új affektusa"" révén, amelyhez a lelki boldogság közepette egy csöpp kimondhatatlan fájdalom és a halál előérzete is keveredik." 104 10 a 106 Az ész birodalmában az individualitás idegen lény; hogy tényszerűségét a szellem hatókörébe vonja, ahhoz belőle kiindulva nem vezet egyenes út; az útnak a kifürkészhetetlen valamiféle tudatosulásán keresztül kell vezetnie." Az indiai szeretetfogalommal a közönyösséget társítja Misch, nyilván ehhez képest , új" a keresztény szeretetkoncepció. „[Der europäische Geist] kann sich dabei nicht messen mit der Kühnheit des indischen Geistes, er bleibt gebunden an menschliche Vorstellungen von Gott und Teufel und an den magischen Gnadenfluß sichtbarer Mittel des Heils; aber eben in dieser Gebundenheit nimmt er die Inhaltlichkeit der Lebensverhältnisse, von der die neuen Menschen nicht lassen können, mit in das Unsichtbare, Leid und Leidenschaft und zurückgedrängte Aktivität mit ins Unendliche, und aus der innigste Inwendigkeit entspringen hier nicht nur Wundergebilde der Phantasie, sondern Gewöhnungen des Gemüts in dem Aufstreben zu Gott, die Himmel und Hölle in der Geschichte der Seele zusammenschließen, und den platonischen Eros selber individualisieren durch den neuen Affekt der Liebe [a buddhista közönyösség értelmében vett , szeretethez" képest Uj affektus], in die ein unsäglicher Schmerz sich mischt und die Ahnung des Todes inmitten der Seeligkeit.” Misch: Von den Gestaltungen der Persönlichkeit, 117. „Im Reiche der Verunft ist die Individualität ein Fremdling; ihre Tatsächlichkeit geistig zu bewältigen, dazu führt von dort kein grader Weg, sondern der Weg muß durch irgendein Bewußtsein des Unerforschlichen hindurch.” Uo., 119. + 56 +