Oldal 52 [52]
OCR
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA terméke, morfologikus, míg Petrarcáé már a szerves típust példázza. Dantéra és Petrarcára még vissza fogunk térni a Új élet (Vita nuova) elemzése, illetve az önéletírás-történet Dante, illetve Petrarca fejezeteinek kidolgozásai kapcsán. Az írás másik érdekes szála Misch nem szokványosan eredeti hozzájárulását villantja föl ehhez a személyiségelemélethez: nem állítja, hogy egyedül az európai emberből lett személyiség. Külön kihangsúlyozza, hogy egy afrikai törzsfőnök számára is létfontosságú lehet az erős személyiség, mert hiába az öröklés mint a hatalom átadásának rendje, ezt a rendet azért mégiscsak hitelesíteni kell, s ennek módja az, ha erős kisugárzású személyiségként jelenik meg. Ám nyilvánvalóan lényegesebb az okfejtés szempontjából, hogy ázsiai útja során szerzett új ismereteire építve viszonylag részletesen foglalkozik Konfuciusz, Menciusz és Lao-ce nézeteivel a kínai oldalon, illetve Buddháéval az indiain. Összefoglalóan egyrészt elmondja, hogy Ázsiában nem érzik úgy, hogy morális téren, tehát a személyiségformálás terén rászorulnának a tanításra: alapvetően pusztán az európaiak technikai tudása iránt tapasztalható érdeklődés. Külön érdekesség ebben az elgondolásban, hogy az indiaitól eltérően a kínai morális gondolkodás észre építő jellegét egyrészt rokonságban állónak látja az európaival, másrészt e rokonságnak a fiziológiai hatótényezőktől való függetlensége okán bizonyítékot lát benne a szellemi szféra önállósága mellett. Mármost a kínai filozófiának az európaival megegyező elemei nagyhorderejűek a szellemi fejlődés immanens törvényszerűségének pozitív bizonyítása számára. Mert hiszen ebben az esetben ki van zárva minden olyan kísérlet, amellyel a filozófiai fogalmak viszonyban állását és rokonságát fiziológiai feltételekből, egyforma grammatikai funkciök igezeteböl vilägitanänk meg vagy történeti összefüggésekre vezetnénk vissza." Ugyanakkor végső elemzésben Misch kitart amellett, hogy az európai személyiségképződés és az annak hátterében meghúzódó fogalmiság magasabb rendű az ázsiaihoz képest. Ennek alapvető okaként a konfuciánus gondolkodás sajátos naturalizmusát nevezi meg, amelyen belül a történelem nem különül el a természet és az ész szférájától. Ebből fakadóan a személyiségképződés keretei ahhoz hasonlóan szűkek lesznek, mint amilyenek az európai középkorban voltak. Természet, ész és történelem ugyanezen elkülönítettlenségét okolja Misch egyébként azért is, 94 „Sind doch Übereinstimmungen der chinesischen Philosophie mit der europäischen von großer Tragweite für den positiven Nachweis einer immanenten Gesetzlichkeit der Geistesentwicklung; denn hier sind ja alle Versuche ausgeschlossen, die Beziehung und Verwandschaft der philosophischen Begriffe aus physiologischen Bedingungen, aus dem Bann gleichförmiger grammatischer Funktionen zu erklären, oder auf historische Zusammenhänge zu reduzieren.” Uo., 93.
