Oldal 50 [50]
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA
Von den Gestaltungen der Persönlichkeit
(A személyiség alakulásai/alakzatai)
Az önállósodás Misch esetében egyáltalán nem azt jelenti, hogy önálló filozó¬
fiát fejtve ki szembeszállt mestere elgondolásaival, amire számos példát kínál
a filozófia története, kortárs példa lehet épp Heidegger önállósodása Husserllel
szemben is. Itt inkább arról van szó, hogy a mindvégig közösnek tekintett pro¬
jekt keretén belül a hangsúlyokat időnként máshová helyezi Misch, mint tette
Dilthey. Ebből fakad az is, hogy eltér tipikus előadásmódjától, amely általában
nagylélegzetű parafrázisokon keresztül bomlik ki, hol teljes terjedelmében idéz¬
ve, hol csak tartalmilag foglalva össze a parafrazeált szöveget.
A személyiség alakváltozatairól szóló írás, amely a szintén Dilthey-tanítvány
Max Frischeisen-Köhler által gondozott Weltanschauung [Világnézet] című
tanulmánykötetben jelent meg 1911-ben," ebbe a nembe tartozó, nem para¬
frázisokat bemutató szöveg. Az önéletírás-történet hátterében meghúzódó
személyiségfelfogás szempontjából nagy jelentőségű alapgondolatot fejt ki erő¬
sen támaszkodva ázsiai tanulmányútja során szerzett benyomásaira, ismereteire
a kínai és az indiai gondolkodásról.
Furcsa olvasni az 1911-ben, három évvel a világháború kitörése előtt írt gondo¬
latmeneteket az autonóm személyiség feltétlen érték voltáról. Mármint anélkül,
hogy szerzői intenció közlése nyomán elgondolkodhatna az olvasó arról, hogy
mennyire hiányzik ténylegesen az, amit az értékekről gondolkodó filozófusok oly
magától értetődő értéknek tartanak, s amely , éppenséggel az olyan helyzetekben,
amelyekben szükségképp dönteni kell, sosem hibazik”.?! Interpretätorkent nem
nehéz természetesen hozzátenni ezt a caveat/-ot — úgyhogy miután most hozzá
is tettük, máris rátérhetünk a tanulmány tömör elemzésére.
Misch itt több szálat is felvet, olyanokat, amelyekkel majd a történeti mű vezér¬
szálaiként is találkozunk. Az egyik a személyiség fogalmának fejlődése az európai
gondolkodáson belül, s kivált az a neuralgikus pont, amelynél már akkor is, azóta
is számosan helyezkedtek szembe azzal a Jakob Burkhardttól származó tézis¬
sel, mely szerint a voltaképpeni személyiség az itáliai reneszánszban jelent meg,
a középkorban még ismeretlen volt. Misch ékesszólón vezeti fel az ellenvetést,
°° Georg Misch: Von den Gestaltungen der Persönlichkeit, in Max Frischeisen-Köhler (Hrsg.):
Weltanschauung, Berlin, Reichl & Co., 1911.
> „[...] gerade in Lagen, wo es eine Entscheidung gilt, nie versagt.” Uo., 81.
+ 49 «