Oldal 44 [44]
OCR
A DILTHEY-HAGYATÉKOT GONDOZÓ TANÍTVÁNY [...] egész akaró, érző, megjelenítő lényünkben [...] a külső valóság (azaz egy tőlünk független más, teljesen eltekintve annak térbeli meghatározottságaitól) énünkkel egyszerre és ugyanolyan biztosan adva van; [...] E külvilágról nem az okozatokról az okokra történő következtetés vagy e következtetésnek megfelelő folyamat révén tudunk; az okozat és ok megjelenítései sokkal inkább maguk is csak akaratunk életéből való absztrakciók. [...] (Élletegységünkkel egyszersmind egy külvilág is adva van számunkra, s más életegységek is meglévőként adódnak (sind vorhanden)."" Dilthey számára ez az életegység , az egész emberi lény" — voltaképp Descartes tisztázatlan ,vrai homme"-jának megfelelője, amely a hajóhasonlat mellett bukkan föl az Értekezés a módszerről 5. részének végén —, képességeknek azzal a sokrétű készletével felszerelve, amelyet az akarás, érzés, gondolkodás nemfogalmaival szokás megragadni. S mivel ugyanennek a projektnek későbbi megfogalmazásaiban (Vázlatok a történelmi ész kritikájához) Dilthey összekapcsolja ennek az , akaró, érző és gondolkodó" lénynek a fogalmát az életfolyammal mint e képességek tárgyával — mondhatnánk: az , egyszerű élettel" a descartes-i értelemben -, ezért akár így akarta, akár nem, mindenesetre igen jelentőségteljesen újrafogalmazta a kormányos és a hajó metaforáját: A jelen mindig adott, s minden, ami adott, a jelenben van. Mondhatni, életünk hajóját állandóan tovahaladó folyam sodorja tova, s a jelen mindig és mindenütt ott van, ahol ezeken a hullámokon mi vagyunk, szenvedünk, emlékezünk vagy remélünk, röviden, ahol realitásunk teljességében élünk." Vagyis akár akarta, akár nem, ez az újrafogalmazott hasonlat Descartes-kritikának is felfogható, s ha újkori pandant keresünk hozzá, akkor nem nehéz megtalálnunk: bármennyire is megegyezni látszanak Husserllel abban, hogy a spinozai típusú metafizika nem megismételhető, azért vannak szöveghelyek, amelyek alapján Spinoza imnmanentista-panteista gondolkodásmódja épp anynyira vonzó lehetett Dilthey számára, mint amilyen vonzó volt - a világhoz való minden ragaszkodása ellenére — Husserl számára Descartes. 76 Dilthey: A történelmi világ felépítése, 14. 77 Bacsó - Csikós — Lakatos: Filozófiai hermeneutika, 63. +43 +
