Seite 43 [43]
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA
veszik kiindulópontnak. Az emberben óhatatlanul fölmerül ezt meggondolva
Descartes Erzsébet hercegnőnek 1643. május 21-én és június 28-án írott levele,
amelyekben arról beszél, hogy van ugyan , bizonyos elsődleges eredeti fogal¬
munk? a test és a lélek egységéről, de
[...] csak akkor válunk képessé a lélek és a test egységének felfogására, ha csakis
az egyszerű életben és a mindennapi beszélgetések során előforduló dolgokra fi¬
gyelmezünk, s tartózkodunk az elmélkedésektől s a képzeletet foglalkoztató dolgok
tanulmányozásától."?
Dilthey a filozófiát nyilvánvalóan az ,egyszerű életben" kívánja meggyökerez¬
tetni, s ahelyett, hogy utólag posztulálná ennek létezését és filozófiai szerepét,
olyan autonóm területként próbálja értelmezni, amelyet kiindulópontul választ¬
va eltűnik még a külvilág létezésének az a problémája is, amely Descartes-ot
az Istenre épülő, a klasszikushoz képest lehatárolt, ismeretelméleti hangsúlyú
metafizikájának kialakítására késztette. Dilthey és Husserl különbsége innen
nézve abban ragadható meg, hogy míg Husserl nézete szerint Descartes tévedett,
mikor visszatért a külső világhoz, olyan gyorsan elhagyván a tiszta gondolkodás
újonnan felfedezett világát, amilyen gyorsan csak lehetett, addig Dilthey épp azt
veti Descartes szemére, hogy egyáltalán elhagyta az énnek mint pszichofizikai
entitásnak, ,életegységnek" az álláspontját, , mely osztatlan létezésünk közvetlen
érzésével tölt el bennünket [...]."" Csak ezért és csak ilyen pillanatokban merül¬
het föl egyáltalán a kétely a rajtunk kívüli világ valóságára vonatkozóan, ami nem
történhetnék meg, ha igazán komolyan vennénk a kormányos és a hajója közti
viszony hagyományos metaforáját a lélek és a test kapcsolatát illetően, amelyet
Descartes is felidéz az Értekezés a módszerről 5. részének végén." Dilthey szerint
ez a kétely csak akkor merülhet föl, ha lehatároljuk ,világban-benne-létünket"
(szándékosan alkalmazom Heidegger kifejezését) a ,puszta megjelenítésre" —
vagyis az értelemmel művelt metafizikára és a képzeletet segítségül hívó fizi¬
kára —, ahelyett, hogy azonosítanánk a ,,pszichofizikai életegységgel”. Hiszen
"73 René Descartes: Test és lélek, morál, politika, vallás, Budapest, Osiris, 2000, 107, 113. Ennek
értelmezéséhez legújabban lásd Schmal Dániel: Még egyszer Erzsébet hercegnő udvarában, in
Olay Csaba — Schmal Dániel (szerk.): Értelem és érzelem az európai gondolkodásban, Budapest,
LHarmattan, 2019, 65—73.
”* Dilthey: A történelmi világ felépítése, 31.
> , Az sem elég, hogy [az eszes lélek] úgy legyen belehelyezve a testbe, mint a kormányos a hajó¬
jába, [...] hanem szorosabban kell vele összekapcsolódnia és egyesülnie, hogy [...] a miénkhez
hasonló érzelmei és vágyai lehessenek, s így igazi embert (vrai homme) alkothasson." Descartes:
Értekezés a módszerről, Budapest, Matúra, 1992, 66.
+ 42 +